Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálat


A halottakról gyászjelentés készül.
A gyógyultakról alig hallunk.
- Őszintén a rákról, az emlőrákról, az emlőszűrés fontosságáról -

A rákról

Magyarországon a rák népbetegség lett: 160 ezer tumoros betegünk van. Ebből évente 35 ezren halnak meg.
Ez azt jelenti, mintha hetente négyszer Magyarország fölött lezuhanna egy utasokkal teli Boeing repülőgép - és senki sem élné túl, vagy mintha minden nap, de nem egy, hanem hárombusznyi turista halna meg a siófokihoz hasonló vasúti balesetben. Csak ez nem hírértékű, ki tudja miért nem.
Évente 45 ezer új beteget diagnosztizálnak, a betegek felénél már áttétekkel (ezért is ilyen magas a halálozás, mert az áttétek nagyban rontják a gyógyulás esélyét). Nem csoda hát, ha halálos ítélettel azonos értékűnek tekinti a beteg, amikor szembesül a rák diagnózisával. Az ember fél a betegségtől. Minden betegségtől! Különösen a ráktól!
A ráktól lehet félni, de meg kell próbálni megelőzni! Érdemes harcolni ellene! Sokaknak sikerül túlélni.
A daganatos betegségek gyógyíthatóságába vetett hit valószínűleg azért is áll alacsony fokon, mert a közvélemény egyoldalúan tájékozott. A halottakról gyászjelentés készül. A gyógyultakról alig hallunk, hiszen nemigen akad olyan beteg, aki vállalkozik arra, hogy esetleg csonkító műtétjéről és annak sikeréről nyilvánosan beszámoljon.
Ezért eljött az ideje, hogy a közvéleményt őszintén tájékoztassuk: beszélni kell az eredményekről és a kudarcokról. Mindkettőből van bőven. A közvélemény ugyanis csodaváró hangulatban van: várja az "igazi" gyógyszert. Arra pedig még várni kell. Talán a génsebészet talál megoldás(oka)t. Kétségtelen a tudomány rengeteget fejlődött, mind a diagnózis, mind a terápia területén:

      • a legtöbb Orvosi Nobel-díjat molekuláris biológusok kapták (a rák eredendően molekuláris szinten kezdődik)
      • a diagnózis felállításához nagyon sok modern műszer áll rendelkezésünkre (röntgen, CT, MRI, PET, termográphia, mammográphia, galactográphia, cytológia…)
      • a terápiában a sebészeti eljárások kifinomultabbak, a sugárterápia egyre nagyobb energiájú és pontosabban irányítható sugárforrásokat alkalmaz, a kemotrápiában és hormonterápiában újabb és újabb gyógyszerek kerülnek kipróbálásra, egyre kevesebb a kezelések mellékhatása


A fejlődés következtében egyre többen gyógyultak meg illetve élték túl a műtétet hosszabb idővel, kisebb csonkolással, kevesebb fájdalommal és depresszióval. Egyre kevesebben százalékoltatják le magukat. Különösen jó a gyógyulási esélyük az időben, még tünetmentes stádiumban felfedezett betegeknek.

Vannak kudarcok is: az orvostudománynak semmilyen más téren nem kellett annyi fájdalmas kudarcot szenvednie, mint a rákterápia területén. Még mindig nincs meg "a csodagyógyszer", amire az emberek várnak. A műtétnek, a sugárterápiának, a kemoterápiának vannak mellékhatásai, a tumorból leszakadt és a távoli szervekbe sodródott sejteket még nem tudjuk kimutatni, mivel olyan picik. A helyi kiújulási hajlamától sem tudjuk még megfosztani teljes mértékben a rosszindulatú daganatokat.
Még mindig csak túlélésről (de 5-10 és több éves) beszélünk. És még mindig vannak gyógyíthatatlan betegek - (de többnyire akinél későn diagnosztizálják). És hiba lenne eltagadni, nem minden rák diagnosztizálható korai stádiumban.
Mi is a ráksejt, amiből kinő a rák? Nem kívülről betolakodó kórokozó, hanem a test saját anyagaiból alakul ki. Az immunrendszer nem ismeri fel kórokozóként, és nem veszi fel vele a harcot. Az élő szervezet állandóan megújul, az elhalt sejtek pótlódnak. Naponta sejtek százezrei pusztulnak el és képződnek újra. Az emberi szervezet több billió sejtből épül föl, nem csoda hát, hogy naponta mintegy 100-200 tumoros sejt képződik. Az emberi szervezet lehetetlenül kicsi hibaszázalékkal dolgozik, de mégiscsak hibázik. Minden tumor egyetlen megtévedt sejttel kezdődik, amely legalább kettő, de inkább több genetikai mutációval rendelkezik. Ezek a mutációk ösztökélik a sejtet a vad ütemű szaporodásra, és lehetővé teszik, hogy kikerüljön a genetikai szabályozás alól. Egyes mutációk a gyors növekedést segítik elő, mások a rákos sejt táplálását ellátó véredényeket serkentik új kapillárisok létrehozására. Megint más mutációk a rákos sejteket a véráramba küldik.
Mutációt, öntörvényű sejt szaporodást kiváltó anyagokkal pedig tele van életünk: pl.: vegyi anyagok a környezetünkben, élelmiszereinkben, sugárzás, helytelen étkezés, tartós stressz, stb.. Ugyanezek a káros külső hatások lehet, hogy nem is a sejtre - amiből majd rákos sejt lesz - hatnak, hanem az őt kordában tartó gátló sejtre. És ha nincs fék, nincs megállás - mármint az osztódásban. De az is lehet, hogy a harmadik szűrő károsodik, azaz a javító mechanizmus. Azaz nincs, aki a féket megjavítsa. De ha már minden kötél szakad, ott lehet az immunrenszerünk, aminek azért van bizonyos technikája, hogy a daganatos sejteket kiiktassa. De hát sokan mindent megteszünk annak érdekében, hogy az immunrendszerünk se legyen rendben: rohanunk, túlsúlyosak vagyunk, ülő életmódot folytatunk, kevés vitamint fogyasztunk, annál inkább rostszegényen táplálkozunk, ha eszünk is zöldég-gyümölcsöt az nem biztosan vegyszermentes, sok vöröshúst, állati eredetű zsírt, többszörösen telítetlen növényi olajat, és sok tojást és kevés egyszeresen telítetlen zsírsavat fogyasztunk. A zöldségek nagy százaléka vegyszeres, a húskészítmények és majdnem minden gyártott élelmiszer rákkeltő adalékokat tartalmaznak. Vizsgálatok bizonyítják, hogyha valaki táplálékának 30%-át vegyszermentesből tudja biztosítani, annak immunvédelme jelentősen növekszik. A daganat kialakulása az immunrendszer kudarca. A genetikusok szerint az immunrendszer módosítása hozhat áttörést a rák gyógyításában.
Persze nem szabad elfeledkezni a génsebészetről sem, hiszen már ma 30 ezer génünkből kb. 100 rákos megbetegedésért felelős gént illetve 30 daganatelnyomó gént ismerünk.
Ma még sajnos a rák okát nem ismerjük, ezért azokat gyógyítani sem tudjuk. Ismerünk kockázati tényezőket, de ezek kockázatát magunkra vetítve személyszerint szintén nem ismerjük. Marad a korai felismerés, a szűrővizsgálat. A szűrővizsgálatok felhívják a figyelmet az egészségesnek vélt egyének között előforduló lappangó megbetegedésekre, kóros állapotokra, és lehetőséget nyújtanak a felfedezett betegségek időben történő gyógykezelésére és a gyógyulásra. Az e szakaszban felismert daganatsejt elvándorlás előtt áll, így korszerű módszerekkel a teljes gyógyulás esélyével kezelhető. Az áttétek nagymértékben rontják a gyógyulás esélyeit, mivel még nincs olyan technika, ami az áttétes sejtet fel tudná fedezni. Ma még csak sok százezer vagy millió sejtet tudunk kimutatni. A daganatok legalább 2-9 évvel korábban el kezdenek kifejlődni, mint ahogyan az első tünetek megjelennek! Ennek köszönhetően senki sem lehet tökéletesen biztos abban, hogy nem hordoz-e magában egy időzített bombát.

Az emlőrákról:
A világon a második leggyakrabban előforduló tumorfajta.
A fejlett országokban az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos haláloka. Gyakorisága világszerte gyors ütemben nő. Az EU-ban 100 ezer nőből 31 hal meg emlőrákban, nálunk 42. 2001-ben Magyarországon 4600 új esetet regisztráltak és 2342 nő halt meg emlőrákban. Ez azt jelenti, mintha minden ötödik napon megismétlődne a Siófoki vasúti átjáróban történt katasztrófa!
Úgy is lehetne mondani, hogy minden tizedik magyar nő élete folyamán találkozik ezzel a diagnózissal személyesen.
Ma az 50 jelentést szolgáltató országból az első helyen vagyunk. Az egészségügy nem lehet az oka, hiszen az utóbbi évtizedekben jelentősen javultak a diagnosztizálás és a gyógyítás feltételei. Az okok az életmódunkban, környezeti hatásainkban, politikai-gazdasági tényezőinkben keresendők, amik az elmúlt 30 évben gyökeresen megváltoztak. Na persze és magunkban, hiszen az életmódunkért mi magunk is felelősek vagyunk és a szűrésre sem mehet el más helyettünk!
Sajnos a rossz szűrési fegyelem miatt ma még a kiszűrtek felét elveszítjük - mert már késői stádiumban észlelik.
Az is igaz, hogy sokáig nem is volt szűrési, pontosabban mammográfiás szűrés, illetve ha volt is nem volt ennyi szűrőállomás. Nem volt behívásos módszer. A közelmúltban az önvizsgálatra helyeztük a hangsúlyt - jobb, azaz mammaszűrés híján. Önvizsgálattal az 1 cm-nél nagyobb csomók tapinthatók ki: amikor már lehet, hogy késő, ha rosszindulatú. Bár a csomók 2/3-a teljesen ártalmatlan.
Hajlamosító tényezők:

      • a nem (bár kivételesen férfiak között is előfordul)
      • a kor: 45-65 év
      • túl korán (13. életévet megelőzően) kezdődő menzes
      • túl sokáig (52-56 év) menzeszelők
      • rendszeres ciklusban menzeszelők (nem rendszertelenül)
      • szülés hiánya
      • 30. életév utánni első szülés
      • nem vagy kevés ideig szoptatott
      • az emlőkben nem a zsírszövet dominál (tejmirigyek és tejutak dominálnak)
      • hosszú időn át (8-10 év), fiatalon megkezdett, ki nem hordott terhesség előtt alkalmazott fogamzásgátlók szedése (főleg nagy hormontartalmúak Bisecurin, Infecundin stb)
      • klimax korú nők hosszadalmas hormonkezelése (8-10 éven át)
      • 30 éves kor alatt sugárterápiában részesültek (különösképpen, akik Hodgkin-kór kezelése után kaptak sugárkezelést)
      • akiknek már volt emlőrákja, annak a másik mellében nagyobb eséllyel alakul ki
      • ha a vér szerinti rokonnál - nagynéni, édesanya, lánytestvér, lánygyermek - már előfordult emlőrák
      • emlők bizonyos fajta elváltozása (atypusos hyperplasia, in situ carcinoma)
      • egyes jóindulatú emlőbetegségek - pl.: nagycisztás mastophatia, tejutakig kiterjedt papilla matosis stb.
      • bizonyos gének (brca1, brca2 magyarul: emlőrák1, emlőrák2) elváltozása (halmozott családi előfordulásnál gyakori)
      • túlsúly
      • alkohol
      • dohányzás

Ütés nem okoz daganatot! Ez a betegség nem fertőző!

Leggyakoribb zóna az emlőben : külső fölső (50%) illetve külső alsó (10%)
Emlőrák tünetei:

      • duzzanat illetve megvastagodás az emlőben vagy hónaljban
      • emlő alakjának, térfogatának, a tükör előtt felemelt és leengedett kar megfigyelt körvonalának megváltozása
      • emlőbimbó formájának megváltozása, érzékennyé válása, befele fordulása, bőrének ekcémaszerű kisebesedése
      • emlő bőrének megvastagodása, eldurvulása (narancs-héj tünet)
      • az emlő bőrének, az emlőbimbó területének érzékenysége, duzzanata, pirossága, melegsége

Az emlőben észlelt daganatok 2/3-a jóindulatú: lassan növekednek, sokszor zárt tokon belül maradnak, környezetünkre nem terjednek át, ritkábban véreznek, nem okoznak áttétet, nem vezetnek a szervezet leromlásához.

Az emlőben észlelt daganatok 1/3-a rosszindulatú:

      • a szomszédos szövetekbe folyamatosan benőnek
      • áttéteket okoznak
      • a sejtek növekedésének ütemével nem tud lépést tartani az őket tápláló véredényhálózat gyarapodása, ami daganaton belüli ellátási zavarhoz és daganaton belüli részleges elhaláshoz (vérzéssel járó) vezet
      • a szervezet legyengül

Terápiás lehetőségek:

      • műtét (ma már az időben észlelt daganatoknál legtöbbször csak egy diónyit vesznek ki - csak a késői stádiumú esetekben csonkolnak - műtik le az emlőt és veszik ki hónalnyi nyirokcsomót)
      • sugárterápia
      • kemoterápia
      • hormonkezelés
      • immunterápia
      • pszichoterápia

Túlélés:
Ha időben észlelik - nagyon jó! Pl.: 10 emlődaganatos kiszűrt nőből 9 gyógyult!

Az emlőszűrésről:

A rákos betegséget évekig tartó úgynevezett rákmegelőző állapot vezeti be. Tehát a tünetmenteseket is fel kell kutatni s nem addig várni, amíg a beteg keresi fel panaszával az orvost.
Ezt a célt szolgálja szűrés.
A rákmegelőző állapotok és a korai rákok gyógyíthatósága megoldott. A daganatos betegségek gyógyíthatóságába vetett hit valószínűleg azért is áll alacsony fokon, mert a közvélemény egyoldalúan tájékozott. A halottakról gyászjelentés készül. A gyógyultakról alig hallunk. A női mell a nemi jelleg kifejezője, egyszersmind a nőiesség szimbóluma is. Tehát hallgatnak a gyógyulásukról, mivel a műtét a nőiességük szimbólumán maradandó - kisebb, nagyobb - nyomot hagyott.
A mammográfiás szűrés a skandináv országokban, az USA-ban már régóta folyik. A skandináv országokban pl.: minden 40 év feletti nőt évente leszűrnek. Ennek következtében 10 év alatt látványosan csökkent az emlőrák okozta halálozás. Az USA-ban az emlőrákosoknak már az 50%-át, nálunk csak 20%-át sikerült eddig korai stádiumban kiszűrni. Svédországban, Finnországban és az USA-ban a korai szűréssel a halálozást 30-35%-ra csökkentették! Nálunk még a fele meghal (mert későn szűrik ki).
A szűrésekkel csak akkor lehet a népesség halálozási statisztikáját javítani, ha a megszólítottak legalább 70%-a megjelenik a szűrésen. Svédországban 80%-os, Magyarországban 20-40%-os a megjelenés!!! Ezen kellene javítani!
Magyarországon 2002-ben volt az első kampány jellegű szűrés amikor is a 45-65 éves, két éven belül szűrésen át nem esett nőket névreszóló "behívással" a 32 szűrőállomás valamelyikébe adott időpontra behívták az emlők röntgensugaras szűrésére, ami 2X2 felvételből áll, fájdalommentes, ingyenes. Az idén az útiköltséget is fizetik.
Mammográfiával az 1 cm-nél kisebb daganatok is kimutathatók.


Szűrési adatok (a jászsági adatokat a háziorvosok szolgáltatták):

 
Magyarország
Jászberény
Jászság
Részvétel
43, 5%
29, 6%
29, 5%
Kiszűrt jóindulatú
?
23
41
Kiszűrt rosszindulatú
484
19
43
Műtött
782
18
42
Leszázalékolt
?
3
11
Dolgozik
?
5
7

Ezek a kiszűrt kezelt nők anyák, nagymamák, feleségek,…. a korai felismerésnek köszönhetően a teljes gyógyulás reményében vehették igénybe a terápiát.

De ugyan mi van azzal a majd 70%-kal a Jászságban, akik behívót tavaly kaptak, sőt később emlékeztetőt is, mégsem jelentek meg? Ha Ön közéjük tartozik, az idén nyáron menjen el! A nagy számok törvénye szerint köztük van kb. 100 rosszindulatú és 100 jóindulatú emlődaganatos feleség, anya, nagymama, testvér, leánygyermek, barátnő……
Nekik valószínűleg van férjük, gyerekük, unokájuk, testvérük, édesanyjuk, barátnőjük, munkatársuk…..
Ha Önnek van ilyen ismerőse, ugye ha megtudná, hogy beteg - nagyon sajnálná, ha megtudná hogy megműtötték - meglátogatná. Akkor most beszélje rá, hogy menjel el a szűrésre! Ha kell, kísérje el! Ha rossz az időpont - telefonon kérjenek másikat!
A közeli hozzátartozó, családtag ne feledje - a feleség, anya kiesése korai halálozása a család tragédiája! Előzzék meg! Május 26-án indul a jászsági nők szűrése a MÁV Kórház Mammográfiás Központjában. Az érintettek névreszóló "behívót" kapnak. Ha az időpont nem megfelelő telefonon (56/230-560) lehet új időpontot egyeztetni. Az útiköltség térítés a háziorvos által kiállított utalvány alapján történik.
Éljen az emlőszűrés lehetőségével, menjen emlőszűrésre, mert a gyógyulás Önön is múlik!

Jászberény, 2003. 05. 12.


(:Dr. Sárközi Mária:)
városi tisztifőorvos



PAGERANK SEO