
|
A halottakról
gyászjelentés készül.
A gyógyultakról alig hallunk.
- Őszintén a rákról, az emlőrákról, az emlőszűrés fontosságáról -
A rákról
Magyarországon
a rák népbetegség lett: 160 ezer tumoros betegünk van. Ebből évente
35 ezren halnak meg.
Ez azt jelenti, mintha hetente négyszer Magyarország fölött lezuhanna
egy utasokkal teli Boeing repülőgép - és senki sem élné túl, vagy mintha
minden nap, de nem egy, hanem hárombusznyi turista halna meg a siófokihoz
hasonló vasúti balesetben. Csak ez nem hírértékű, ki tudja miért nem.
Évente 45 ezer új beteget diagnosztizálnak, a betegek felénél már áttétekkel
(ezért is ilyen magas a halálozás, mert az áttétek nagyban rontják a
gyógyulás esélyét). Nem csoda hát, ha halálos ítélettel azonos értékűnek
tekinti a beteg, amikor szembesül a rák diagnózisával. Az ember fél
a betegségtől. Minden betegségtől! Különösen a ráktól!
A ráktól lehet félni, de meg kell próbálni megelőzni! Érdemes harcolni
ellene! Sokaknak sikerül túlélni.
A daganatos betegségek gyógyíthatóságába vetett hit valószínűleg azért
is áll alacsony fokon, mert a közvélemény egyoldalúan tájékozott. A
halottakról gyászjelentés készül. A gyógyultakról alig hallunk, hiszen
nemigen akad olyan beteg, aki vállalkozik arra, hogy esetleg csonkító
műtétjéről és annak sikeréről nyilvánosan beszámoljon.
Ezért eljött az ideje, hogy a közvéleményt őszintén tájékoztassuk: beszélni
kell az eredményekről és a kudarcokról. Mindkettőből van bőven. A közvélemény
ugyanis csodaváró hangulatban van: várja az "igazi" gyógyszert.
Arra pedig még várni kell. Talán a génsebészet talál megoldás(oka)t.
Kétségtelen a tudomány rengeteget fejlődött, mind a diagnózis,
mind a terápia területén:
-
a
legtöbb Orvosi Nobel-díjat molekuláris biológusok kapták (a rák
eredendően molekuláris szinten kezdődik)
-
a
diagnózis felállításához nagyon sok modern műszer áll rendelkezésünkre
(röntgen, CT, MRI, PET, termográphia, mammográphia, galactográphia,
cytológia…)
-
a
terápiában a sebészeti eljárások kifinomultabbak, a sugárterápia
egyre nagyobb energiájú és pontosabban irányítható sugárforrásokat
alkalmaz, a kemotrápiában és hormonterápiában újabb és újabb gyógyszerek
kerülnek kipróbálásra, egyre kevesebb a kezelések mellékhatása
A fejlődés következtében egyre többen gyógyultak meg illetve élték túl
a műtétet hosszabb idővel, kisebb csonkolással, kevesebb fájdalommal
és depresszióval. Egyre kevesebben százalékoltatják le magukat. Különösen
jó a gyógyulási esélyük az időben, még tünetmentes stádiumban felfedezett
betegeknek.
Vannak kudarcok
is: az orvostudománynak semmilyen más téren nem kellett annyi fájdalmas
kudarcot szenvednie, mint a rákterápia területén. Még mindig nincs meg
"a csodagyógyszer", amire az emberek várnak. A műtétnek, a
sugárterápiának, a kemoterápiának vannak mellékhatásai, a tumorból leszakadt
és a távoli szervekbe sodródott sejteket még nem tudjuk kimutatni, mivel
olyan picik. A helyi kiújulási hajlamától sem tudjuk még megfosztani
teljes mértékben a rosszindulatú daganatokat.
Még mindig csak túlélésről (de 5-10 és több éves) beszélünk. És még
mindig vannak gyógyíthatatlan betegek - (de többnyire akinél későn diagnosztizálják).
És hiba lenne eltagadni, nem minden rák diagnosztizálható korai stádiumban.
Mi is a ráksejt, amiből kinő a rák? Nem kívülről betolakodó kórokozó,
hanem a test saját anyagaiból alakul ki. Az immunrendszer nem ismeri
fel kórokozóként, és nem veszi fel vele a harcot. Az élő szervezet állandóan
megújul, az elhalt sejtek pótlódnak. Naponta sejtek százezrei pusztulnak
el és képződnek újra. Az emberi szervezet több billió sejtből épül föl,
nem csoda hát, hogy naponta mintegy 100-200 tumoros sejt képződik. Az
emberi szervezet lehetetlenül kicsi hibaszázalékkal dolgozik, de mégiscsak
hibázik. Minden tumor egyetlen megtévedt sejttel kezdődik, amely legalább
kettő, de inkább több genetikai mutációval rendelkezik. Ezek a mutációk
ösztökélik a sejtet a vad ütemű szaporodásra, és lehetővé teszik, hogy
kikerüljön a genetikai szabályozás alól. Egyes mutációk a gyors növekedést
segítik elő, mások a rákos sejt táplálását ellátó véredényeket serkentik
új kapillárisok létrehozására. Megint más mutációk a rákos sejteket
a véráramba küldik.
Mutációt, öntörvényű sejt szaporodást kiváltó anyagokkal pedig
tele van életünk: pl.: vegyi anyagok a környezetünkben, élelmiszereinkben,
sugárzás, helytelen étkezés, tartós stressz, stb.. Ugyanezek a káros
külső hatások lehet, hogy nem is a sejtre - amiből majd rákos sejt lesz
- hatnak, hanem az őt kordában tartó gátló sejtre. És ha nincs fék,
nincs megállás - mármint az osztódásban. De az is lehet, hogy a harmadik
szűrő károsodik, azaz a javító mechanizmus. Azaz nincs, aki a féket
megjavítsa. De ha már minden kötél szakad, ott lehet az immunrenszerünk,
aminek azért van bizonyos technikája, hogy a daganatos sejteket kiiktassa.
De hát sokan mindent megteszünk annak érdekében, hogy az immunrendszerünk
se legyen rendben: rohanunk, túlsúlyosak vagyunk, ülő életmódot folytatunk,
kevés vitamint fogyasztunk, annál inkább rostszegényen táplálkozunk,
ha eszünk is zöldég-gyümölcsöt az nem biztosan vegyszermentes, sok vöröshúst,
állati eredetű zsírt, többszörösen telítetlen növényi olajat, és sok
tojást és kevés egyszeresen telítetlen zsírsavat fogyasztunk. A zöldségek
nagy százaléka vegyszeres, a húskészítmények és majdnem minden gyártott
élelmiszer rákkeltő adalékokat tartalmaznak. Vizsgálatok bizonyítják,
hogyha valaki táplálékának 30%-át vegyszermentesből tudja biztosítani,
annak immunvédelme jelentősen növekszik. A daganat kialakulása az
immunrendszer kudarca. A genetikusok szerint az immunrendszer módosítása
hozhat áttörést a rák gyógyításában.
Persze nem szabad elfeledkezni a génsebészetről sem, hiszen már ma 30
ezer génünkből kb. 100 rákos megbetegedésért felelős gént illetve 30
daganatelnyomó gént ismerünk.
Ma még sajnos a rák okát nem ismerjük, ezért azokat gyógyítani
sem tudjuk. Ismerünk kockázati tényezőket, de ezek kockázatát
magunkra vetítve személyszerint szintén nem ismerjük. Marad a korai
felismerés, a szűrővizsgálat. A szűrővizsgálatok felhívják a figyelmet
az egészségesnek vélt egyének között előforduló lappangó megbetegedésekre,
kóros állapotokra, és lehetőséget nyújtanak a felfedezett betegségek
időben történő gyógykezelésére és a gyógyulásra. Az e szakaszban felismert
daganatsejt elvándorlás előtt áll, így korszerű módszerekkel a teljes
gyógyulás esélyével kezelhető. Az áttétek nagymértékben rontják a gyógyulás
esélyeit, mivel még nincs olyan technika, ami az áttétes sejtet fel
tudná fedezni. Ma még csak sok százezer vagy millió sejtet tudunk kimutatni.
A daganatok legalább 2-9 évvel korábban el kezdenek kifejlődni, mint
ahogyan az első tünetek megjelennek! Ennek köszönhetően senki sem
lehet tökéletesen biztos abban, hogy nem hordoz-e magában egy időzített
bombát.
Az emlőrákról:
A világon a második leggyakrabban előforduló tumorfajta.
A fejlett országokban az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos haláloka.
Gyakorisága világszerte gyors ütemben nő. Az EU-ban 100 ezer nőből 31
hal meg emlőrákban, nálunk 42. 2001-ben Magyarországon 4600 új esetet
regisztráltak és 2342 nő halt meg emlőrákban. Ez azt jelenti, mintha
minden ötödik napon megismétlődne a Siófoki vasúti átjáróban történt
katasztrófa!
Úgy is lehetne mondani, hogy minden tizedik magyar nő élete folyamán
találkozik ezzel a diagnózissal személyesen.
Ma az 50 jelentést szolgáltató országból az első helyen vagyunk. Az
egészségügy nem lehet az oka, hiszen az utóbbi évtizedekben jelentősen
javultak a diagnosztizálás és a gyógyítás feltételei. Az okok az életmódunkban,
környezeti hatásainkban, politikai-gazdasági tényezőinkben keresendők,
amik az elmúlt 30 évben gyökeresen megváltoztak. Na persze és magunkban,
hiszen az életmódunkért mi magunk is felelősek vagyunk és a szűrésre
sem mehet el más helyettünk!
Sajnos a rossz szűrési fegyelem miatt ma még a kiszűrtek felét
elveszítjük - mert már késői stádiumban észlelik.
Az is igaz, hogy sokáig nem is volt szűrési, pontosabban mammográfiás
szűrés, illetve ha volt is nem volt ennyi szűrőállomás. Nem volt behívásos
módszer. A közelmúltban az önvizsgálatra helyeztük a hangsúlyt - jobb,
azaz mammaszűrés híján. Önvizsgálattal az 1 cm-nél nagyobb csomók tapinthatók
ki: amikor már lehet, hogy késő, ha rosszindulatú. Bár a csomók 2/3-a
teljesen ártalmatlan.
Hajlamosító tényezők:
-
a
nem (bár kivételesen férfiak között is előfordul)
-
a
kor: 45-65 év
-
túl
korán (13. életévet megelőzően) kezdődő menzes
-
túl
sokáig (52-56 év) menzeszelők
-
rendszeres
ciklusban menzeszelők (nem rendszertelenül)
-
szülés
hiánya
-
30.
életév utánni első szülés
-
nem
vagy kevés ideig szoptatott
-
az
emlőkben nem a zsírszövet dominál (tejmirigyek és tejutak dominálnak)
-
hosszú
időn át (8-10 év), fiatalon megkezdett, ki nem hordott terhesség
előtt alkalmazott fogamzásgátlók szedése (főleg nagy hormontartalmúak
Bisecurin, Infecundin stb)
-
klimax
korú nők hosszadalmas hormonkezelése (8-10 éven át)
-
30
éves kor alatt sugárterápiában részesültek (különösképpen, akik
Hodgkin-kór kezelése után kaptak sugárkezelést)
-
akiknek
már volt emlőrákja, annak a másik mellében nagyobb eséllyel alakul
ki
-
ha
a vér szerinti rokonnál - nagynéni, édesanya, lánytestvér, lánygyermek
- már előfordult emlőrák
-
emlők
bizonyos fajta elváltozása (atypusos hyperplasia, in situ carcinoma)
-
egyes
jóindulatú emlőbetegségek - pl.: nagycisztás mastophatia, tejutakig
kiterjedt papilla matosis stb.
-
bizonyos
gének (brca1, brca2 magyarul: emlőrák1, emlőrák2) elváltozása
(halmozott családi előfordulásnál gyakori)
-
túlsúly
-
alkohol
-
dohányzás
Ütés nem
okoz daganatot! Ez a betegség nem fertőző!
Leggyakoribb
zóna az emlőben : külső fölső (50%) illetve külső alsó (10%)
Emlőrák tünetei:
-
duzzanat
illetve megvastagodás az emlőben vagy hónaljban
-
emlő
alakjának, térfogatának, a tükör előtt felemelt és leengedett
kar megfigyelt körvonalának megváltozása
-
emlőbimbó
formájának megváltozása, érzékennyé válása, befele fordulása,
bőrének ekcémaszerű
kisebesedése
-
emlő
bőrének megvastagodása, eldurvulása (narancs-héj tünet)
-
az
emlő bőrének, az emlőbimbó területének érzékenysége, duzzanata,
pirossága, melegsége
Az emlőben
észlelt daganatok 2/3-a jóindulatú: lassan növekednek, sokszor zárt
tokon belül maradnak, környezetünkre nem terjednek át, ritkábban véreznek,
nem okoznak áttétet, nem vezetnek a szervezet leromlásához.
Az emlőben
észlelt daganatok 1/3-a rosszindulatú:
-
a
szomszédos szövetekbe folyamatosan benőnek
-
áttéteket
okoznak
-
a
sejtek növekedésének ütemével nem tud lépést tartani az őket tápláló
véredényhálózat gyarapodása, ami daganaton belüli ellátási zavarhoz
és daganaton belüli részleges elhaláshoz (vérzéssel járó) vezet
-
a
szervezet legyengül
Túlélés:
Ha időben észlelik - nagyon jó! Pl.: 10 emlődaganatos kiszűrt nőből
9 gyógyult!
Az emlőszűrésről:
A rákos betegséget
évekig tartó úgynevezett rákmegelőző állapot vezeti be. Tehát a tünetmenteseket
is fel kell kutatni s nem addig várni, amíg a beteg keresi fel panaszával
az orvost.
Ezt a célt szolgálja szűrés.
A rákmegelőző állapotok és a korai rákok gyógyíthatósága megoldott.
A daganatos betegségek gyógyíthatóságába vetett hit valószínűleg azért
is áll alacsony fokon, mert a közvélemény egyoldalúan tájékozott. A
halottakról gyászjelentés készül. A gyógyultakról alig hallunk.
A női mell a nemi jelleg kifejezője, egyszersmind a nőiesség szimbóluma
is. Tehát hallgatnak a gyógyulásukról, mivel a műtét a nőiességük szimbólumán
maradandó - kisebb, nagyobb - nyomot hagyott.
A mammográfiás szűrés a skandináv országokban, az USA-ban már régóta
folyik. A skandináv országokban pl.: minden 40 év feletti nőt évente
leszűrnek. Ennek következtében 10 év alatt látványosan csökkent az emlőrák
okozta halálozás. Az USA-ban az emlőrákosoknak már az 50%-át, nálunk
csak 20%-át sikerült eddig korai stádiumban kiszűrni. Svédországban,
Finnországban és az USA-ban a korai szűréssel a halálozást 30-35%-ra
csökkentették! Nálunk még a fele meghal (mert későn szűrik ki).
A szűrésekkel csak akkor lehet a népesség halálozási statisztikáját
javítani, ha a megszólítottak legalább 70%-a megjelenik a szűrésen.
Svédországban 80%-os, Magyarországban 20-40%-os a megjelenés!!!
Ezen kellene javítani!
Magyarországon 2002-ben volt az első kampány jellegű szűrés amikor is
a 45-65 éves, két éven belül szűrésen át nem esett nőket névreszóló
"behívással" a 32 szűrőállomás valamelyikébe adott időpontra
behívták az emlők röntgensugaras szűrésére, ami 2X2 felvételből áll,
fájdalommentes, ingyenes. Az idén az útiköltséget is fizetik.
Mammográfiával az 1 cm-nél kisebb daganatok is kimutathatók.
Szűrési adatok (a jászsági adatokat a háziorvosok szolgáltatták):
| |
Magyarország
|
Jászberény
|
Jászság
|
| Részvétel |
43,
5%
|
29,
6%
|
29,
5%
|
| Kiszűrt
jóindulatú |
?
|
23
|
41
|
| Kiszűrt
rosszindulatú |
484
|
19
|
43
|
| Műtött |
782
|
18
|
42
|
| Leszázalékolt |
?
|
3
|
11
|
| Dolgozik |
?
|
5
|
7
|
Ezek a kiszűrt
kezelt nők anyák, nagymamák, feleségek,…. a korai felismerésnek köszönhetően
a teljes gyógyulás reményében vehették igénybe a terápiát.
De ugyan mi
van azzal a majd 70%-kal a Jászságban, akik behívót tavaly kaptak, sőt
később emlékeztetőt is, mégsem jelentek meg? Ha Ön közéjük tartozik,
az idén nyáron menjen el! A nagy számok törvénye szerint köztük
van kb. 100 rosszindulatú és 100 jóindulatú emlődaganatos feleség, anya,
nagymama, testvér, leánygyermek, barátnő……
Nekik valószínűleg van férjük, gyerekük, unokájuk, testvérük, édesanyjuk,
barátnőjük, munkatársuk…..
Ha Önnek van ilyen ismerőse, ugye ha megtudná, hogy beteg - nagyon sajnálná,
ha megtudná hogy megműtötték - meglátogatná. Akkor most beszélje rá,
hogy menjel el a szűrésre! Ha kell, kísérje el! Ha rossz az időpont
- telefonon kérjenek másikat!
A közeli hozzátartozó, családtag ne feledje - a feleség, anya kiesése
korai halálozása a család tragédiája! Előzzék meg! Május 26-án indul
a jászsági nők szűrése a MÁV Kórház Mammográfiás Központjában. Az
érintettek névreszóló "behívót" kapnak. Ha az időpont nem
megfelelő telefonon (56/230-560) lehet új időpontot egyeztetni. Az útiköltség
térítés a háziorvos által kiállított utalvány alapján történik.
Éljen az emlőszűrés lehetőségével, menjen emlőszűrésre, mert a gyógyulás
Önön is múlik!
Jászberény,
2003. 05. 12.
(:Dr. Sárközi Mária:)
városi tisztifőorvos
|