Köszöntő

 INFORMÁCIÓ
 Orvos/Partner adatbázis
 Partnereink publikációi
 Partnereink közleményei
 Gyógyforrás (linkajánló)
 Folyóirat
 Ügyeletfigyelő
 Partner WEB felületek
 Partner termékkatalógus
 Pályázatok
 Rendezvények
 Továbbképzések
 Egyéb

 KOMMUNIKÁCIÓ

 Egészségnevelő programok
 Fórum
 Aktuális
 Lakossági tanfolyamok
 Állás
 Keres-Kínál

 SZOLGÁLTATÁSAINK
 Partner-szolgáltatók
 Kiadványok
 Hírlevél
 GYIK
 
Magyar English Deutsch
 
Ügyfélszolgálat:
 MiM-Net Innovációs Kft.
 5000 Szolnok
 József Attila út 83.
 Telefax: +36 (56) 999-460
 E-mail: info@mimnet.hu
 
Archívum
Impresszum


Fórum
Keresés:

1. Jucus 2014. 03. 28. 18:06:40
Rákbetegek fóruma
Kedves Cinci
Én most is csak azt tudom irni,hogy nem lehet vizsgálat nélkül betegséget diagnosztizálni.Amit irtál -puffadás, gyomorfájás stb. mind volt nekem is, még öt évvel ezelőtt, persze tükröztek -vastagbél , gyomor -na persze nem gyomorrák volt hanem végbélrák, kaptam sok kemoterápiát és 30 sugarat is, kemót műtét előtt, meg még utána is , az igaz,hogy sajnos sztómás lettem mert nem mentem időben azaz 4 évig orvoshoz, hát azért irom én,hogy nem lehet és nem szabad kikerülni a gasztroenterológiai vizsgálatokat, mert az tud minden diagnózist pontosan megadni ill. a szövettan természetesen. És itt vagok öt év után minden áttét nélkül, egészségesen meghizva és jó állapotban.Már csak félévenként kell kontrollra mennem és jó erőben vagyok. Nem érdemes különféle dolgokkal kisérletezni eredményre nem vezet / én példám / és talán még annyit, én nem választottam semmi alternativ kezelést, de viszont már a rák kezdete óta és azóta is szedem a Culevit tablettát, ebben hiszek. Másban én nem. Ha időben még a kezdetnél elmentem volna tükrözésre, vélhetően nem lettem volna rákos, nem kellene sztómazsákkal élnem. Hát erről ennyit. Remélem tudtam segiteni.


2. habverős 2013. 11. 11. 18:11:27
Rákbetegek fóruma
Kedves Izabella!
Ami most jön,az egyáltalán nem szándékos rémisztgetés,egyszerűen a világ szakirodalma:


A kemoterápia a rákot is segítheti
2012.08.06. 12:10 - MTI

| A rákos sejtek elpusztítását megcélzó kemoterápia olyan károsodást okozhat az egészséges sejtekben is, amelynek hatására azok egy tumornövekedést fenntartó fehérjét választanak ki. A Nature Medicine című szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban amerikai kutatók arra keresték a választ, hogy a laboratóriumi körülmények között könnyen elpusztítható ráksejtek miért annyira ellenállók az emberi testen belül.

A kemoterápia úgy működik, hogy a daganatban található gyorsan osztódó sejtek szaporodását gátolja. A tesztekben férfi páciensektől vett prosztatarákos szöveteket vizsgáltak, amiket korábban egy bizonyos típusú kemoterápia hatása érte, eközben találtak bizonyítékot a DNS-károsodásra a szövetek egészséges sejtjeiben.

Kimutatták azt is, hogy a vizsgált szövetekben lévő egészséges sejtek,

amelyekben a kemoterápiától sérült a DNS,

többet termeltek egy WNT16B jelű fehérjéből, amely segíti a rákos sejtek túlélését. „A WNT16B szintjének növekedése teljességgel váratlan volt" – jelentette ki Peter Nelson, a tanulmány egyik szerzője, a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársa. A termelődő fehérje képes kapcsolatba lépni a környező tumorsejtekkel, támogatja növekedésüket, és ami még fontosabb, segíti a következő kemoterápiákkal szembeni ellenállóképességüket.

A kemoterápiás kezeléseknél gyakori tapasztalat, hogy kezdetben a daganat jól reagál a szerre, vagyis elkezd zsugorodni, később azonban gyors növekedésnek indul, ráadásul ekkor már ellenáll a további kemoterápiáknak. A kezelések közti időben kimutathatóan felgyorsul a daganatsejtek sokszorozódásának aránya.

Eredményeiket a későbbiekben mell- és petefészekrákból származó szövetekben is igazolták a kutatók. A megállapítások felgyorsíthatják más kezelések, például az antitestekkel kiegészített kemoterápiák kutatását – vélik a szakemberek.

2012. augusztus 6., hétfő

Az orvosok 75%-a saját magának nem adna kemoterápiás kezelést

"(NaturaHirek.hu) Az orvosok régen azt gondolták, hogy ha egy beteg vérét lecsapolják, akkor testét megtisztítják a “gonosz” fertőzéstől vagy megbetegedéstől. Ezzel szemben csak azt érték el, hogy a beteg ember sokkal gyengébb lett, nem tudott megküzdeni a kórokozókkal.

Kérdőívek azt mutatják, hogy továbbra is négy orvosból egy hajlandó kemoterápiának alávetni magát annak egész testre és immunrendszerre vetülő pusztító hatása és a rendkívüli alacsony sikerességi rátája miatt. Megfejelve ezt még azzal a ténnyel, hogy a rákos beteségek mindössze 2-4%-a reagál valamit is a kemoterápiára és mégis majdnem minden fajta rákra alkalmazzák, a kilátások nem túl rózsásak.

A felmérések McGill Cancer Centerben készültek 118 rák szakértő orvos körében. Arra kérték az orvosokat, hogy képzeljék el azt, hogy rákosak és válasszanak hat különböző “kísérleti” terápia közül. Ezek az orvosok nem hogy a kemoterápiás megoldást nem választották, kérdezésre azt is elmondták, hogy családtagjaikat sem engednék, hogy végigcsinálják a kezelést! Mit árul ez el Önnek erről az archaikus betegség kezelési módszerről?

Ezek a felmérések nagy hatással vannak az általános közvéleményre is a legtöbb nyugati társadalomban. A kezelésben való bizalom hiánya az orvosok felől lassan átsugárzik már a betegek felé és egyre többen fordulnak a természetes orvoslás felé, ahogy ez az 1900-as évek elején is volt, mielőtt az orvostudomány és a gyógyszeripar ennyire korruptá vált volna.

Egy emelt szintű toxicitás valójában az utolsó dolog, amire bármilyen lénynek szüksége van a fertőzések, ill. betegségek elleni védekezésben.
Auto-immun betegségek főleg akkor alakulnak ki, amikor az emberek az élelmiszerrel, ivóvízzel, oltóanyaggal vegyi anyagokat visznek be szervezetükbe. Ilyenek a mesterséges édesítőszerek és a környezetszennyezésből fakadó ártalmak is. A kemoterápia a testet borzalmas mérgekkel tölti fel. Az orvosok, rákszakértők, kutatók már tudják ezt, de a gyógyszergyárak nyomására még mindig nem javasolnak helyette alternatív megoldásokat, étrendkiegészítőket, gyógynövényeket és szuper-élelmiszereket.

A rák legyőzésének útja a méregtelenítés és az immunrendszer felerősítése, nem pedig tovább rongálása és vegyszerekkel való elárasztása. Az orvosok tudják, mennyire abszurd a kemoterápia ideológiája.

A kemoterápia nagyon kevés sikerrel jár vastagbél-, tüdő-és mell rák esetében, ahogy ez az elmúlt évtizedben már dokumentálásra is került.

Lehet, hogy tényleg csak szélsőséges véletlen, hogy bár az orvosok 75%-a nem hajlandó saját magát vagy családtagjait alávetni a kemoterápiás kezelésnek, a betegek 75%-ának viszont felírja azt? A költséges kemoterápia és a gyógyszeripari “csúszópénzek” azt sugallják szó sincs véletlen egybeesésről."

Forrás:
http://naturahirek.hu/az-orvosok-75-a-sajat-maganak-nem-adna-kemoterapias-kezelest/

Halálos orvoslás
A vezető halál ok az orvosi kezelés
Dr. Gary Null; dr,Carolyn Dean; dr. Martin Feldman; dr. Debora Rasio; és Dorothy Smith, PhD írása
A Tények-tévhitek számára fordította: Sarlós Éva
Kommentár: Szendi Gábor
Forrás: www.lef.org






Megdöbbentő elemzés arról, hogy az USA-ban orvosi műhibákba, gyógyszermellékhatásokba, kórházi fertőzésekbe, egyszóval az orvosi kezelésbe évente többen halnak meg, mint a retteget rákban, vagy szív és érrendszeri betegségekben. Hasonló elemzések láttak napvilágot Angliában és más országokban is. Teljesen nyilvánvaló, hogy a sokkal fejletlenebb magyar egészségügyben a helyzet legalább olyan sötét, ha nem sötétebb, mint a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban. Itt az ideje, hogy elgondolkodjunk azon, mibe ölik a pénzünket.
A természetes gyógyszerek ostrom alatt állnak, mivel a gyógyszervállalatok lobbistái sürgetik a törvényhozókat, hogy fosszák meg az amerikaiakat a táplálék kiegészítők (vitaminok, nyomelemek, enzimek, növényi kivonatok, stb.) előnyeitől.
Gyógyszergyárak vezető csoportjai rágalmazó médiakampányokat indítottak el, hogy az egészséges életstílus értékét rossz hírbe keverjék. Az FDA továbbra is megakadályozza azokat, akik megpróbálják természetes készítményekkel helyettesíteni a receptre felírt gyógyszereket.
Ezek a természetes gyógyszerek elleni támadások elfedik azt a halálos problémát. ami mostanáig tudományos tanulmányok oldalainak ezreibe volt eltemetvbe. Válaszként erre az alaptalan érdeklődéskeltésre a természetes gyógyszerek iránt, az Amerikai Élelmezéstudományi Intézet a „kormány által jóváhagyott” gyógyszerek független minőségi felülvizsgálatát kezdeményezte. E mélyrehatóan elemző tanulmány megdöbbentő ténymegállapításai azt jelzik, hogy a legtöbb halált az Egyesült Államokban ezek a hagyományos gyógyszerek okozzák.
Az Amerikai Élelmezéstudományi Intézet egy nonprofit szervezet, amely független kutatásokat szponzorált az elmúlt 30 évben. Hogy megerősítse merész állítását, mely szerint a hagyományos gyógyszerek Amerika első számú gyilkosai, az Amerikai Élelmezéstudományi Intézet elrendelte, hogy minden, az amerikai gyógyszereket érintő vádat publikáljanak lektorált tudományos tanulmányok formájában.
Azért kell elolvassák a tények ezen elképesztő összeállítását, mert ez dokumentálja, hogy azok, akik meg akarják akadályozni a természetes terápiák használatát, félrevezetik a közvéleményt. Több mint 700 000 amerikai hal meg évente a kormány által szentesített gyógyszerektől, miközben az FDA és más kormányszervezetek a biztonságos alternatívákat ajánlók üldözésével keltik azt a látszatot, mintha védenék az embereket.
Az lektorált orvostudományi publikációk és állami egészségügyi statisztikák mélyreható felülvizsgálata azt mutatja, hogy az amerikai gyógyszerek többet ártanak, mint használnak.
Évente körülbelül 2.2 millió amerikai kórházi páciens van kitéve a receptre felírt gyógyszerek okozta káros mellékhatásoknak (1). 1995-ben dr. Richard Besser a CDC (a Szövetségi Kórmegelőzési Központ) munkatársa évente 20 millióra becsülte a vírusfertőzésekre szükségtelenül felírt antibiotikumok számát; 2003-ban dr. Besser évente több 10 millió szükségtelenül felírt antibiotikumról beszélt (2,2a). Évente körülbelül 7.5 millió felesleges orvosi és műtéti beavatkozás történik az USA-ban (3), míg körülbelül 8.9 millió amerikai kerül szükségtelenül kórházba (4). Amint a következő táblázatból látszik, az orvosi eredetű halálokok becsült száma – azoké az eseteké, amelyek során az elhalálozást a gondatlan orvosi kezelés, sebészeti beavatkozás, vagy kórmegállapítás okozta – az USA-ban évente 783, 936. Evidens, hogy az államokban maga az amerikai egészségügyi rendszer a halálesetek és sérülések okozója. Összehasonlításképpen 2001-ben megközelítőleg 699,697 amerikai halt meg szívbetegségben, míg 553,251 rákban (5).
1. táblázat: Becsült éves halálozási számok és az egészségügyi beavatkozások gazdasági költségei
Körülmények Halálesetek Költségek Forrás
káros gyógyszeres mellékhatások 106,000 $12 milliárd Lazarou (1), Suh (49)
orvosi hibák 98,000 $2 milliárd IOM (6)
felfekvések 115,000 $55 milliárd Xakellis (7), Barczak (8)
fertőzések 88,000 $5 milliárd Weinstein (9), MMWR (10)
rossz táplálkozás 108,800 ----------- Nurses Coalition (11)
Járóbeteg-rendelés 199,000 $77 milliárd Starfield (12), Weingart (112)
szükségtelen beavatkozások 37,136 $122 milliárd HCUP (3,13)
Sebészeti okok 32,000 $9 milliárd AHRQ (85)
Összesen: 783,936 $282 illiárd

Alkalmazva Leape 1997-es 3 milliós (14) orvosi- és gyógyszer hiba számát, s megszorozva a 14%-os halálozási rátával, amit 1994-ben (16) használt, 420,000-es éves halálozási rátát kapunk, amit gyógyszerkezelési és orvosi hibák kombinációja okozott. A Lazorou-féle 106,000 gyógyszerelési hiba és a IOM (Orvostudományi Intézet) által becsült 98,000-es éves orvosi műhiba szám helyett ezt az adatot használva, további 216,000 halálesettel növekedve, az összes éves haláleset 999,936-ra jön ki.
2. táblázat: Éves halálozás és az egészségügyi beavatkozások gazdasági költségei
körülmények halálesetek Költségek Forrás
Gyógyszermellékhatások orvosi hibák 420,000 $200 milliárd Leape (14)
Felfekvések 115,000 $55 milliárd Xakellis (7), Barczak (8)
Fertőzés 88,000 $5 milliárd Weinstein (9), MMWR (10)
Rossz táplálás 108,800 ----------- Nurses Coalition (11)
Járóbeteg-rendelés 199,000 $77 milliárd Starfield (12), Weingart (112)
Szükségtelen beavatkozások 37,136 $122 milliárd HCUP (3,13)
Sebészeti okok 32,000 $9 milliárd AHRQ (85)
Összesen 999,936


A szükségtelen orvosi beavatkozások számbavétele nagyon fontos elemzésünkben. Bármely invazív (vágást, behatolás jelentő), szükségtelen orvosi eljárást a tágabb értelemben vett orvosi eredetű ártalom részének kell tekinteni.
Sajnos, az okokat és következményeket nem monitorozzák. A szükségtelen beavatkozások elszenvedői olyan emberek, akik bele vannak kényszerítve egy veszélyes egészségbiztosító rendszerbe. Ezen személyek - mind a 16,4 millió emberi élet - egy olyan úton járnak, aminek fatális következményei lehetnek. Pusztán egy kórházba menetel a következőket okozhatja:
A 16.4 millió emberből, 2.1%-nak van esélye (186,000 érintettnek) súlyos gyógyszeres mellékhatásokra (1)
A 16.4 millió emberből, 5-6% esélyes (489,500 érintett) hogy kórházi fertőzést szenved (9)
A 16.4 millió emberből, 4-36%-nak van esélye (1.78 millió érintett) hogy iatrogén sérülést szerez (orvosi hiba és gyógyszerek káros mellékhatásai). (16)
a 16.4 millió emberből, 17% esélyes (1.3 millió érintett) kezelési hibára. (40)
Ezek a statisztikák egyéves intervallumot reprezentálnak. A legkonzervatívabb statisztikai adatainkat használva a következő 10 évre az alábbi halálozási arányokat vetítjük előre:
3. táblázat: az orvosi beavatkozások 10 évre előrebecsült halálozási rátája
Körülmények 10-éves halálozás forrás
Káros gyógyszermellékhatások 1.06 millió (1)
Orvosi hibák 0.98 millió (6)
felfekvések 1.15 millió (7,8)
Kórházi fertőzések 0.88 millió (9,10)
Rossz táplálkozás 1.09 millió (11)
Járóbetegek 1.99 millió (12, 112)
Szükségtelen beavatkozások 371,360 (3,13)
Sebészeti eredetű 320,000 (85)
összesen 7,841,360

Az általunk 10 évre előrebecsült 7.8 milliós iatrogén (orvosi kezelés) eredetű halálokok száma meghaladja az USA egész hadtörténetének eddigi összes áldozataiét.
A szükségtelen orvosi beavatkozásokból eredő általunk előre jelzett 10 éves adatok szintén drámaiak.
4. táblázat: szükségtelen orvosi beavatkozások száma a következő 10 évben
Szükségtelen esetek száma 10-évre kalkulálva Iatrogén esetek
Kórházi kezelések 89 millió (4) 17 millió
beavatkozások 75 millió (3) 15 millió
összesen 164 millió

Ezek az adatok azt mutatják, hogy körülbelül 164 millió ember — több mint az USA teljes lakosságának a fele— részesül szükségtelen orvosi beavatkozásban 10 éves perióduson belül.
Még soha nem jelent meg egy cikkben összefoglalva a sokféle iatrogén ok átfogó statisztikája. Az orvostudomány több 10 ezer cikket jelentet meg évente , mindegyik a teljes kép egy vékony szeletét ábrázolja. Csak egy darabot nézni és megpróbálni megérteni az előnyöket és kockázatokat olyan, mint egy centire állni egy elefánttól és megpróbálni lerajzolni az egészet. Hátrébb kell lépni, hogy a teljes képet lássuk, amint most tettük ezt. Az egészségügy minden szakterületének megvannak a megbetegedési és halálozási adatai. Mi most precíz munkát végeztünk átvizsgálva tanulmányok és cikkek ezreit, összerakva a puzzle-t.
Működik az amerikai egészségügy?
Az USA egészségbiztosítási kiadásai elérték az 1.6 trillió dollárt 2003-ban, a bruttó nemzeti termék 14%-át (15). Figyelembe véve ezt a hatalmas kiadást, miénk kéne hogy legyen a világ legjobb egészségügye. Meg kéne előznünk és visszafordítanunk a betegségeket, minimális kárt okozva. Az alapos és objektív felülvizsgálat azonban azt mutatja, épp az ellenkezőjét tesszük. Azért, mert a rendkívülien szűk, technológiai által vezérelt kontextusban, amelyben a jelenkori orvostudomány vizsgálja az emberi jelenséget, elvesznek a tágabb összefüggések.
Az orvostudomány nem veszi figyelembe az egészséges emberi szervezetnek következő kiélezett fontosságú szempontjait: (a) a stresszt és ennek hatásait az immunrendszerre és az életfolyamatokra; (b) a testmozgás hiányát; (c) a túlméretezett kalória-bevitelt; (d) a túlzottan feldolgozott és természetes sajátságaitól megfosztott élelmiszereket, amelyeket denaturált és vegyileg fertőzött talajban termesztenek; és (e) a több tízezer környezetet károsító toxin hatását. Ahelyett, hogy ezeket a betegség okozó faktorokat minimalizálnánk, több betegséget okozunk az orvosi technológiák, diagnosztikai eljárások, az orvosi és sebészeti eljárások és gyógyszerkészítmények túlzott használatával. E terápiás stratégia hatalmas kára annak az eredménye, hogy csekély erőfeszítést és pénzt fordítunk a betegségmegelőzésre.
Az iatrogén esetek hiányos jelentése
Az iatrogén eseteknek mindössze 5%-20%-áról számolnak be (16,24,25,33,34). Ez azt jelenti, hogy ha az orvosi hibákat teljes mértékben és pontosan jelentenék, akkor az éves iatrogén eredetű halálozási számunk sokkal több lenne, mint 783,936. 1994-ben Leape szerint az évi 180,000 orvosi eredetű hibák okozta halálszám megfelel annak, hogy egy éven át minden második nap három jumbo-jet lezuhan (16). A mi jóval nagyobb adatunk napi 6 jumbo-jet lezuhanásának felel meg.
Amit le kell vonnunk ebből a jelentésből, az az, hogy az orvostudománynak teljes és átfogó reformra lenne szüksége – az egészségügyi oktatási intézmények tananyagától kezdve, a betegek megóvásáig a túlzott egészségügyi beavatkozásoktól. Nyilvánvaló, hogy nem tudunk semmin változtatni, amíg nem vagyunk őszinték a tekintetben, hogy min kéne változtatnunk. Ez a jelentés egyszerűen megmutatja, hogy milyen változtatásokra lenne szükség.
Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, mi áll a változás útjában: hatalmas gyógyszeripari és orvos-technológiai vállalatok erős befektetői csoportokkal a háttérben, óriás befektetéseikkel az egészségügyi iparba. Orvosi kutatásokba fektetnek be, egészségügyi oktatási intézményeket és kórházakat támogatnak, orvosi lapokban hirdetnek. Mély zsebekkel csábítják a tudósokat és egyetemi embereket, hogy támogassák erőfeszítéseiket.
Az ilyen pénzügyi támogatás billenti át a szakmai óvatosságot az új terápiák és gyógyszerek kritikátlan elfogadásába. Csak rá kell pillantani azokra az emberekre, akik a kórházi, orvosi és kormányzati egészségügyi felügyelő testületeket alkotják, hogy lássuk az összeférhetetlen érdekeket. A nagyközönségnek nincs tudomása ezekről az összefonódó érdekekről.
Például egy 2003-as tanulmány szerint az egészségügyi iskolák kutatóinak fele, akik tanácsadóként működnek a klinikai vizsgálatokat felügyelő bizottságokban, a gyógyszeripar tanácsadóiként is dolgoznak (17). A tanulmány szerzői aggódalmukat fejezték ki, hogy ilyen nagy tanácsadói arány érdekösszeférhetetlenséget eredményez. A szerzők egyike, dr. Erik Campbell, a főszerző, nyilatkozta, hogy „ Korábbi kutatásunk szerint az ipari elkötelezettségek befolyásolhatják a tudományos magatartást, olyan dolgokhoz vezetve, hogy a tudományos adatokat kereskedelmi titoktartás védi és a kutatási eredményeket késedelmesen közlik. Lehetséges, hogy a vállalatokkal való hasonló kapcsolat befolyásolhatja az klinikai kutatásokat felügyelők tevékenységét és magatartását.” (18)
Ovosi etika és érdekütközés a tudományos orvoslásban
Jonathan Quick, a WHO alapvető gyógyszer és gyógyhatású készítmények ügyeinek igazgatója írta egy mostani WHO közleményben: „Ha a klinikai kísérletek kereskedelmi vállalkozásokká válnak, amelyekben az önérdek legyőzi a közérdeket, akkor a szociális szerződés, amely megengedi a kutatást humán alanyokon az orvosi fejlődés érdekében, érvényét vesztette. " (19)
A New England Journal of Medicine korábbi szerkesztőjeként , dr.Marcia Angell azért küzdött, hogy fel hívja a figyelmet a tudományos kutatások elüzletiesedésére. Leköszönő vezércikkében, aminek a címe „Eladó az akadémiai orvoslás?” Angell azt nyilatkozta, hogy a növekvő érdekütközések beszennyezik a tudományt és erősebb korlátozásokra hívják fel a figyelmet a kutatók gyógyszerészeti részvényvásárlásai és más pénzügyi ösztönzőik vonatkozásában: (20) „Mikor a határ az ipar és az akadémiai orvostudomány között olyan elmosódottá válik, mint napjainkban, az ipar üzleti céljai számos módon befolyásolják az egészségügyi oktatási intézmények misszióját.” Angell nem értékelte le a kutatások hasznát, de véleménye szerint jelenleg Fauszt-i alku áll fent az egészségügy oktatási intézményei és a gyógyszeripar között.
Angell kilépett a New England Journal-tól 2000 júniusában. 2002 júniusában a New England Journal of Medicine kijelentette, hogy felvesz olyan újságírót, aki elfogad pénzt gyógyszergyáraktól, mert túl nehéz olyat találni, akinek nincsenek elkötelezettségei. Az újság egy másik néhai újságírója, Dr. Jerome Kassirer, azt nyilatkozta, hogy nem ez volt a helyzet, és számos elérhető kutató van, aki nem dolgozik gyógyszergyáraknak. (21) Egy ABC hírriport szerint, a gyógyszerészeti vállalatok több mint 2 milliárd dollárt költenek évente az orvosokkal történő 314,000 találkozásra.
Az ABC hírriport szintén megjegyezte, hogy egy tanulmány a klinikai próbákról kimutatta, hogy mikor egy gyógyszervállalat pénzt fektet egy kutatásba, 90% az esélye annak, hogy a gyógyszer hatásosnak bizonyul, ellenben a nem gyógyszergyár által finanszírozott kutatás csak az esetek mintegy 50 %-ában hoz kedvező eredményt. Úgy tűnik, hogy a pénzen nem lehet szerelmet vásárolni, de bármilyen kívánatos „tudományos” eredményt igen. Cynthia Crossen, a Wall Street Journal munkatársa, 1996-ban publikálta a Beszennyezett Igazság: Amerika tényeinek manipulálása ( Tainted Truth : The Manipulation of Fact in America) című könyvét, amely a statisztikai adatok meghamisításának széles körben elterjedt gyakorlatáról szól. (22) A tudományos kutatások helyzetét kommentálva azt írja: „A pokolba vezető út a szervezett kutatás dollárjaival van beborítva, melyek kitöltik a hézagokat, melyeket a kormányzati kutatási alap benne.”
Adatai a pénzügyi összefonódásokról megmutatják, hogy 1981-ben a gyógyszeripar 292 millió dollárt adott kollégiumoknak és egyetemeknek kutatási célokra. 1991-ig ez az adat meghaladta a 2.1 milliárdot.
Kommentár:
Az eredeti tanulmány 33 nyomtatott oldal, én itt csupán egy röviditett verziót közlök. (A szövegben számokkal jelölt szakirodalmi hivatkozásokat az eredeti forrásszöveg tartalmazza.) Miért fontos nekünk, mi folyik az USA-ban? Azért, mert az USA egészségügye, bár a mienkénél sokkal fejlettebb, mégis lényegében azonos módon működik, s így az ottani adatokból becsülhetőek a hazai adatok, melyek így persze megtévesztően optimisták, de még így is riasztóak. Mivel amerikában 300 millióan élnek, az USA adatait harminccal elosztva kapjuk a „legjobb esetben” becslést Magyarországra. Ha kerekitve 1 millióra becsülik az USA-ban a félregyógyszerelés, gyógyszermellékhatások és orvosi műhibák okozta halálesetek számát, akkor ez nálunk évente 30 000 halálesetet jelent. Ennyi embernek nem kellett volna meghalnia, ha megfelelő kezelést kap. Ez megdöbbentő szám, és valószínű, hogy a magyar egészségügyi viszonyok ismeretében ez még túl szép is.
A szakirodalmi adatok alapján a szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy az orvosok, kórházak, védve alkalmazottaikat és önmagukat, a félregyógyszerelés, orvosi műhiba esetek töredékét jelentik csak. Az ismertté vált műhibák döntő többségét a beteg vagy hozzátartozója jelenti, azonban a laikusok csak egészen nyilvánvaló esetben fordulnak ehhez az eszközhöz, mert mindenki tudja, hogy az egészségügyben a „kéz kezet mos” elv alapján rendkívül nehéz műhibákat utólag igazolni. Így a legtöbb halál és kezelés által okozott megbetegedés, egészségkárosodás rejtve marad, mert úgy tüntetik fel, mint az alapbetegség elkerülhetetlen rosszabbodását, vagy mint egy újabb kialakult betegséget. A beteg halálát pedig vagy betegségének, vagy életkorának lehet tulajdonítani. A halál okát megállapítani hivatott kórbonctani vizsgálatokat abban a kórházban végzik mindig, ahol a haláleset történt, s egy patológus sem akarja majd saját kollégáit feljelenteni, ellehetetlenítve további életét és munkáját. Leape vizsgálatai szerint a megállapított halálokok 35-40%-a téves. És jól tudjuk, hogy ha mondjuk helytálló is a halál oka, teszem azt szívinfarktus, az még semmit nem mond arról, hogy netán egy rosszul alkalmazott kezelés okozta-e. Ismeretes pl. hogy a Vioxx fájdalomcsillapító szedése során 50 000 ember halt meg infarktusban és sztrókban, ám ezt az egyes konkrét esetekben elég nehéz igazolni.
Úgy becsülhető, hogy a orvosi műhibák kb. 5%-ra derül fény, és akkor még nem beszéltünk arról, ami pl. antidepresszáns vagy a koleszterincsökkentők ügyében folyik: az ugyanis már nem műhiba, ha legalizálják a haszontalan, értelmetlen és ráadásul életveszélyes kezeléseket. Ilyenkor az orvost védi az, hogy a szakmai protokoll szerint járt el.
Jól tudjuk, hogy Magyarországon a feudális viszonyokkal jellemezhető egészségügy és orvos-beteg kapcsolat még inkább kizárja annak a lehetőségét, hogy valaki is merjen panaszt tenni, igazát keresni, pláne bíróságra menni. Amikor a szülészek hálapénz tarifáját közzétevő webszájtot az adatvédelmi ombudsman törvénytelennek minősítette, akkor az állampolgárban joggal támad az az érzés, hogy még ha rokona bele is halt a kezelésbe, akkor is reménytelen dolog az igazát a bíróságokon keresni.
További probléma, írják a szerzők a tanulmányban, hogy a törzskönyvezés után, a piacra került gyógyszerrel le kell folytatni még egy biztonságossági vizsgálatot. Erre azért van szükség, mert a klinikai vizsgálatokban gyakran egészséges embereken, de legalábbis erősen szelektált betegmintán próbálják ki a gyógyszereket, amit aztán a napi praxisban mindenféle egyéb betegségben szenvedő és mindenféle egyéb gyógyszert szedő betegeken alkalmazzák. Valós körülmények közt azonban a veszélyek és mellékhatások sokkal drámaibbak. Az FDA jelentése szerint az 1976 és 1985 közt forgalomba hozott gyógyszerek 51.2%-ról derült ki kiterjedt alkalmazásuk során, hogy olyan súlyos mellékhatásokat eredményezhetnek, mint szívleállás, anafilaxiás sokk (súlyos allergiás roham), légzésleállás, vese és májleállás, súlyos vérképzési zavarok, születési defektusok, vakság, stb. (47). Olvasva ezt, ismét megerősödik bennem a meggyőződés, hogy a Tények-Tévhitek szájtra mindaddig szükség lesz, amíg a magyar egészségügyben balkáni színvonal uralkodik a betegek kockázatokról történő tájékoztatása terén. Magyarországon vidáman lehet életveszélyes gyógyszereket úgy hirdetni, mintha a kockázatnak még a halvány árnyéka sem lenne. Szándékozok a későbbiekben gyakran visszatérni egy-egy életveszélyes gyógyszer kockázatainak ismertetésére, ezt az antidepresszánsokról indított webszájtomon már megkezdtem. Itt csak megemlítem, hogy aki pl. Fosamax-ot szed abban a hiszemben, hogy csontjai ettől erősödnek, legjobb, ha magas összegre életbiztosítást köt.
A tanulmány a későbbiekben foglalkozik az indokolatlan császármetszések és méheltávolitások kérdésével. 1965-ben 4.5% volt a császármetszéses születések aránya, 1986-ban 24.1%. Azóta nyilván ez az arány tovább romlott. Az elemzések szerint az amerikai nők 1/3-nál távolítják el a méhet ilyen-olyan okokból. A kórházi fertőzések, amelyek gyakran halálosak, mert rezisztens törzsek tanyáznak a kórtermekben, 100 kórházi felvételből 5-6 beteget érint. 1995-ben 88 000-re becsülték a kórházi fertőzésekben meghaltak számát. Úgy tűnik, kórházba menni, akárcsak Semmelweis korában, életveszélyes.
De járóbetegnek sem életbiztosítás lenni. Egy 2000-ben született tanulmány szerint a járóbetegek félrekezelése 199 000 halálhoz vezet. Osszuk el harminccal, máris 6000 beteget gyászolhatunk. Drága az egészségügy? A járóbeteg ellátásban a félrekezelések az USA-ban 116 millió extra orvosi vizithez vezettek és 17 millió sürgősségi ellátást eredményeztek. Ossza el ezt is harminccal, hogy lássa, mibe kerül mindannyiunknak a trehány munka és az orvostudományi hamisítások. Mellesleg nemrég jelent meg egy amerikai vizsgálat, miszerint évente 7000 ember hal csak abba bele, hogy orvosa rondán írt, és a gyógyszerész rossz adagban, vagy rossz gyógyszert adott ki.
A szerzők írnak arról is, ami kimarad az ilyen statisztikákból. Az, mint említettem én is, amikor úgy alkalmaznak egy gyógyszert vagy orvosi beavatkozást, ahogy az elő van írva, csakhogy az eltagadott mellékhatások miatt további „engedélyezett” halálozások és károsodások történnek. Jól tudjuk, hogy pl. a milliárdokba kerülő mammográfiás mellrákszűrés statisztikai elemzések szerint nem ment életet, viszont a sugárterhelés fokozza a mellrák kockázatát. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne kéne szűrni, de ennek hatékonyabb módja az önvizsgálat. Hasonló a helyzet a paracetamollal. Mint korábban megírtam, pontosan lehet tudni, hogy Angliában évente 70 000 paracetamol mérgezés történik, és évente 300 és 3000 közötti számban meg is halnak tőle emberek, de ez is "legalizált halál": ismert súlyos mellékhatások ellenére is kisbabáknak is ezt ajánlják.
Az egészségügy drága az embereknek, drága a kormánynak. De ami drága nekünk, az jó üzlet másoknak.Ami nekünk sok kiadás, az másnak sok bevétel. A vizitdíj, és az egyre növekvő TB terhek egy olyan egészségügyet tart életben, amely egyben, az USA statisztikáiból kiindulva, valószínűsíthetően maga a vezető halálok. Nincs annál tragikusabb és kiszolgáltatottabb állapot, mint amikor az ember azok kezei által és azok kezei közt hal meg, akik arra volnának hivatottak, hogy meggyógyítsák. Fontos kihangsúlyoznunk, hogy itt nem az egyes orvos felelősségéről van csupán szó, hanem egy rendszer torz működéséről, amelyet nem javíthat meg semmiféle egyéni becsületesség. Ha ugyanis hamisítottak az orvostudományi adatok, ha hamisítottak a gyógyszerhatástani vizsgálatok, akkor az orvos mindennapi működésébe –akár küzd ellene, akár nem- „gyárilag” be van építve a halálosztás.
Szendi Gábor

Webster Kher:

Csak gondoljunk a következő valós statisztikai adatokra: WEBSTER KEHR –től idézve.

Egy tényleges 90 %-os gyógyulási arány könnyen elérhető azoknál a rákos betegeknél, akik elkerülik a hivatalos gyógyító szervek által kínált gyógyítási módszereket, először az alternatív módszerekkel próbálkoznak és elvégzik a „házi feladatukat”.

A hivatalos gyógyító szervek által kínált gyógymódok hatásfoka 3 %, vagy annál is kevesebb.

A rákos betegek 95 %-a, akik az alternatív kezelési módszereket elkezdi, már túl vannak a hivatalosnak elismert kezeléseken, és már meghalni küldték őket haza, vagyis az alternatív kezelési módszereket a már az utolsó stádiumban levő rákos betegeken alkalmazzák.

Azok esetében, akik az alternatív kezelési módszerekbe csak akkor kezdenek bele, amikor már meghalni küldik haza őket a kórházak, a 300-nál is több alternatív kezelési módszer közül csak egy töredéknyi hányad hatásos annyira, hogy tényleges esélyt adjon a túlélésre.

Azonban a betegek azon ritka számát tekintve is, akik rátalálnak ezeknek a tényleg hatásos kezeléseknek valamelyikére (pl. akik elolvassák ezt a könyvet), azoknak is legjobb esetben csak kb. 50 %-os az esélyük a túlélésre.

Más szóval, amikor valaki először az alternatív gyógymódokat veszi igénybe, és elvégzi a „házi feladatát”, a túlélési esélye 90 %-os vagy annál is magasabb.
Ha azonban először valaki a hivatalosan alkalmazott gyógymódoknak veti magát alá, azután pedig az alternatív kezelési eljárásokat alkalmazza, hosszú évek szenvedéseinek néz elébe, és mindössze 50 %-os túlélési esélye marad."

A rákos betegek 95 %-a, akik az alternatív kezelési módszereket elkezdi, már túl vannak a hivatalosnak elismert kezeléseken, és már meghalni küldték őket haza, vagyis az alternatív kezelési módszereket a már az utolsó stádiumban levő rákos betegeken alkalmazzák.


Bandi


3. zsóka 2013. 02. 21. 18:22:14
Rákbetegek fóruma
Új tanulmány: a sugárkezelés a ráksejteket harmincszor erősebbé teszi mint azok a kezelés előtt voltak

Egy forradalmian új tanulmány jelent meg a Stem Cells amerikai folyóiratban a rákkutatásról. A kutatók a UCLA Jonsson Rákkutató Központ Onkológiai Intézetében megállapították, hogy annak ellenére, hogy a sugárkezelés a daganatos sejtek felét megöli, a mellrák kezelésekor a sugárkezelt ráksejtek másik fele rákos őssejtekké alakult amelyek sokkal ellenállóbbak a kezelésre, mint a normál rákos sejtek. Az új tanulmány egy újabb csapás az eddig is sikertelen kezelésre és bebizonyitja, hogy a daganatok “kiégetése” helyett inkább valójában a rák gyógyításával kellene foglalkozniuk az orvosoknak.
A tanulmány szerzője, Dr. Frank Pajonk, egyetemi docens és professzor a Jonsson Centerben beszámolt arról, hogy a sugárzás által indukálódott mellrák őssejtek ” az azonos celluláris utakat használják mint amellyel újraprogramozzák a normál sejteket, hogy pluripotens őssejtekké váljanak a regeneratív orvoslásban. “ Pjonk, aki még az Eli Broad, és Edythe Központ regeneratív gyógyászatán is dolgozik, hozzátette: “Figyelemre méltó volt, hogy ezek az emlőrák sejtek ugyanezt az újraprogramozási utat használják a sugárkezelés elleni harcban.”
Az új tanulmányban Pajonk és csapata normális, nem őssejt alakú rákos sejteket sugárzott be és azokat egerekbe helyezték. Egy egyedülálló képalkotó rendszeren keresztül, a kutatók azt figyelték meg, hogy a sejtek rákos őssejtekké differenciálódnak a sugárkezelésre válaszolván. Pjonk arról számolt be, hogy az újonnan létrehozott sejtek rendkívül hasonlóak voltak a nem besugárzott rákos őssejtekhez. A kutatócsoport azt is megállapította, hogy a sugárzás okozta őssejtek daganat létrehozó képessége több, mint 30-szorosára emelkedett a nem besugárzott emlőrákos sejtekhez képest.
A nagy mennyiségü bizonyíték ellenére a hétköznapi orvoslás még mindig a műtéthez, a kemo-és sugár terápiához ragaszkodik és figyelmen kívül hagyja a természetes megoldásokat.
A több milliárd dolláros rák költségvetés ellenére a 40 éves “rák elleni háború” minden becsületes értékelés szerint vesztesnek bizonyult. Száz évvel ezelőtt, 1 ember 50-ből, talán 1 a 100-ból lett rákos. Most úgy tünik 2 férfiből 1 illetve 3 nőből 1 rákos lesz valamikor élete folyamán. Most a becslések szerint férfiak fele és a nők egyharmada rákos lesz valamikor. Annak ellenére, hogy egyre több ember lesz rákos a világon, a mindennapi orvoslás továbbra is ragaszkodik az eddig sikertelen kezelésekhez, amelyek a legtöbb esetben nem szüntetik meg a rákot. Sokkal inkább tér vissza tőlük a rák agresszivabban mint valaha. Figyelemre méltó, hogy kettő a három fő rákkezelési mód közül- sugárzás és a kemoterápia – maguk is erősen rákkeltő hatásúak.
A legbiztonságosabb és leghatékonyabb módja a rák gyógyitásának és elkerülésének az az, ha természetes módon fokozza immunrendszerének hatékonyságát és a rák elleni küzdelemben együtt dolgozik a természettel. Ez messze a legkevésbé költséges módja a rák elleni küzdelemnek, és valószínűleg ott rejlik a bökkenő.
Megjegyzés: Sem a cikk szerzője, sem a NaturaHirek nem helyeseli az állatokon végzett embertelen orvosi vizsgálatokat.


4. habveros 2012. 11. 02. 17:48:25
Rákbetegek fóruma
Sziasztok!

Ez a tartalom nagyon nem ide vág, de a módszer az rendkívül tanulságos (lehet).

Hivatalos FFI tesztek
Általános vizsgálat – Jerry Lang, égési szakértő, többek között a Shell, Exxon, Mobil, Chevron fejlesztett vele együtt üzemanyagokat.
Rövid összefoglaló: Jerry szakértőként a korábbi tapasztalataira támaszkodva biztos volt benne, hogy az MPG-CAPS nem hoz eredményt. A saját autójában tesztelte, abban 12%-os fogyasztáscsökkenést és 75%-os károsanyag kibocsátás csökkenést mért. Titoktartási szerződést kötött az FFI-vel, és a laboratóriumában további vizsgálatokat végzett. A riport az MPG-CAPS hatásmechanizmusát írja le – hogyan működik, és mivel magyarázható a fogyasztás és károsanyag kibocsátás csökkenése.
„Az FFI MPG-CAPS használata egy praktikus megoldás a fogyasztás csökkentésére, a teljesítmény és motor élettartam növelésére.”
Kamion – Tallinn Műszaki Egyetem
Vizsgálat eredménye:
Az üzemanyag összetételét a termékek nem változtatják meg, viszont az üzemanyag kenőképességét javítják (injektorok, motor kopása csökken), az üzemanyag párolgási hőjét csökkenti.
A károsanyag kibocsátást 20-50%-kal csökkenti, a tesztek végén mind a 3 kamion teljesítette az EURO6-os CO és NOx kibocsátási határértékeket.
A fogyasztásuk 12.3-16.9% közötti csökkenést mutatott
A henger belsejében a korom lerakódás mértéke csökkent, az üzemanyag jobb kenésének köszönhetően hosszabb élettartam várható.

Személyautó –Az Ukrán Védelmi Minisztérium által végzett vizsgálat
Eredmény:
az üzemanyagok oktán, illetve cetán számát növelte
az üzemanyag égési sebességét, a motor teljesítményét növelte
az elégetlen lerakódásokat az égéstérből eltüntette, a gyertyák tiszták maradtak
a katalizátor és a kipufogórendszer élettartamát növeli
a motor csendesebben jár, a motor élettartamát növeli
6-23%-os fogyasztás csökkenést eredményezett autótól függően
A CO kibocsátást 60%-kal csökkentette

Fogyasztáscsökkentő tabletta, 1. sz. kontrolljármű
2008.02.26. 18:28 - Winkler Róbert Címkék: fogyasztás totalcar flotta tehén toyota 4runner
Stresszes volt, de vége, én már tudom, csökkenti-e a fogyasztást az FFI MPG-CAPS fogyasztáscsökkentő tabletta. Az FFI a Fuel Freedom International rövidítése, ami inkább hangzik kisegyháznak vagy terrorista szervezetnek, mint valami autós akárminek.
Aki olvasta az előzményeket, most már hetek óta tütelmetlenül várja a végeredményt.
Övék az autozzonolcsobban.com
Szörnyű sületlenségek, fárasztó agymosás, amivel mindig az a legnagyobb baj, hogy hát persze, hogy hülyeség, de mi van, ha mégse? A lexikonok tele vannak olyan feltalálókkal, akiknek már megmondta a földrajzilag illetékes tudományos akadémia, hogy nem lesz az úgy jó, ők mégis feltalálták a repülőgépet vagy a lapos képcsövet.
Tehát teszteljük.

De ha Kopernikusz véletlenül dadog, maradjon a geocentrikus világkép?

Autóztam vagy két hétig, és végül tessék: 300 kilométer, bő 51 liter, az 17 literes fogyasztás, pont amennyi tabletta nélkül volt. Igen, közben kicsit hidegebb lett, de a 17 liter a téli fogyasztásom. Ráadásul az értékelhető fogyasztáscsökkenés már csak azért is fontos volna, mert egy tabletta 600 forint, tehát két liter benzin. Ha csak másféllel fogyaszt kevesebbet az autó, már buktunk az üzleten. Ez viszont most majdnem tökéletesen telibe találta a tabletta nélküli fogyasztást.
Gyakori hidegindításokkal, rövid utakkal számolva nyilván fel lehet állítani olyan elméletet, mely szerint az alacsonyabb alapjárat, meg a mittudoménmi tudományosan nem kimutathatóvá teszi a hatást. Úgyhogy nosza, menjünk Bécsbe autópályán, 135-re állított tempomattal. Szél sincs, a hőmérséklet érdektelen, a Tehén autópályán 13 litert fogyaszt.
És indulás előtt teletank, bele a fogyasztáscsökkentő. Bécsben kötelező autófotó a múzeum előtt, nehogy már csak a Viktornak meg a Csikósnak legyen.

Hazafelé pedig el is telt a 300 autópálya-kilométer. Pont meg kellett állnunk egy kis kései ebédre is, úgyhogy az Autogrillben megtömtük a bendőt, aztán nem volt mit tenni, a Tehén is enni kért. 307 kilométer, 41 liter, ez 13,35-ös fogyasztás, a hibahatáron belül, szintén kicsit magasabb, mint FFi MPG-CAPS nélkül. Nem mondom, hogy a cucc növeli a fogyasztást, inkább csak egyértelműen jelzi, hogy nem csökkenti. Az MPG-CAPS viszont ígér javuló emissziós értékeket is, ami egy szabályozott katalizátor esetében értelmezhetetlen.
Tehát városban és autópályán is tökéletesen annyit fogyasztott, mint tabletta nélkül. Bocs, de ezután teljesítménymérésre már nem viszem el. Örülök, hogy nem lett baja. Legalábbis remélem. Hogy a Prolongot pedig miért nem teszem bele, egy másik alkalommal mesélem el.

Hát ez a „HÁZASTÁRSI VISZONY” (iszony) a reklám és a valóság között!

Bandi


5. IVCV 2012. 10. 17. 9:00:50
Rákbetegek fóruma
Hogyan hat az Intravénás C Vitamin ?

A szájon át adott C vitamin felszívódása nem éri el azt a plazma C vitamin szintet, amit az intravénásan adott esetben mértek. Emellett azt is leírták, hogy az intravénásan adott C vitamin a ráksejtekre nézve toxikus (6).

A legtöbb emlős, az ember, és a főemlősök az L-gulonolakton oxidáz hiány miatt nem képesek előállítani glukózból a C vitamint. Ezért a megfelelő mennyiséget tápanyagokból és kiegészítőkből kell felvenni. A C vitamin, mint antioxidáns központi szerepet játszik a lizinből történő L-karnitin szintézisben, az ingerületátvivő anyagok szintézisében, a citokrom p-450 aktivitásában, a koleszterol anyagcserében, az exogén anyagok méregtelenítésében (7-10). Amikor nagy dózisban adják akkor a C vitaminnak "energiageneráló" hatása lehet (11). Az egészséges emberekéhez hasonlítva a rákos betegek C vitamin szintje a vérben szignifikánsan csökken, mert a rákos pácienseknek több C vitaminra van szükségük (12, 13). A végső stádiumú, rákos betegeknek, akiknek kevesebb, mint 6 hónap túlélést állapítottak meg, a jobb életminőség ugyanolyan fontos, mint a rák kezelése. Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy a nagydózisú C vitaminkezelés után megvizsgálják az életminőségben bekövetkezett változásokat.



A C vitamin terápiás jelentőségét - beleértve a rákellenes hatását, pozitív befolyását a központi idegrendszerre és a mentális képességekre, hatását a fájdalom enyhítésére, közreműködését az energia keletkezésében - valószínűnek tartották, amikor végső stádiumú rákos betegeket kezeltek vele. A C vitamin rákellenes hatásai: a tumorsejtek fokozott citotoxicitása, kollagén szintézis befolyásolása, antioxidáns hatása, immunrendszer serkentése és bizonyos aminosavak koncentrációjának befolyásolása. Először, a ráksejtek legyőzésének mechanizmusa magyarázza, hogy a C vitamin a vérben dehidroaszkorbátsavvá oxidálódik, ami a glükóz transzporttal szabadon átjut a sejtmembránon. Amikor a dehidroaszkobátsav bejut a ráksejtekbe a glutation aszkorbinsavvá alakítja (C vitamin), amely nem juthat ki a ráksejtből.

Ez az aszkorbinsav aztán ismét dehidroaszkorbáttá alakul és H2O2 -t produkál, ami károsítja a ráksejteket (15). A ráksejtek környékén magasabb C vitamin szintet találtak, mint a normál sejtek körül (16). Casciari és munkatársai közölték, hogy a tumorsejtek apoptózisa az összes páciens 42.9 % -ában, a nekrózis 24.4 %-ában figyelhető meg, ha a páciensek vérében a C vitamin szintje 11.2 mM volt. Leírták, hogy az apoptózis 57.6 %-ra, a nekrózis 33.1 %-ra emelkedett, ha a plazma C vitamin szintje magasabb, 33.7 mM volt (17). Másodszor a kollagén szintézis fokozódása gátolja a ráksejtek növekedését, ami a ráksejtek apoptózisához és nekrózisához vezet (18). A ráksejtek kollagenáz enzimet bocsátanak ki, ami oldja a sejtek és szövetek közti kollagént. Ez azt jelenti, hogy az enzim feloldja a bazális membránt. A kollagén állapota és az extracelluláris hálózat képessé teszi a ráksejteket, hogy bejussanak és károsítsák a normál szöveteket. A C vitamin által fokozott kollagén szintézis növeli a membrán mechanikai integritását és kohézióját, így megakadályozza a ráksejtek növekedését.

Harmadszor a C vitamin antioxidáns tulajdonsága megakadályozza a szabad gyökök okozta ráknövekedést (3, 19). Igen érdekes, hogy a ráksejtek felveszik a C vitamin oxidált formáját. Negyedszer a C vitamin elősegíti az immunrendszer működését, növeli a fertőzések elleni harcban szerepet játszó fehérvérsejtek számát és az interferon szintet, így a ráksejtek visszaszorulnak és megsemmisülnek (20, 21). Végül a testfolyadékokban a C vitamin meg tudja változtatni bizonyos aminosavak szintjét, kimeríti a tumor gyors növekedéshez szükséges lysine és cytein aminosavak optimálisan szükséges mennyiségét (22, 23).

A C vitamin hatása a központi idegrendszerre és a mentális képességre a következő mechanizmuson alapszik: Először a megnövekedett cAMP szint képessé teszi a C vitamint, hogy blokkolja a foszfodiészterázt (cAMPlebontásáért felelős enzim), így a cAMP nem bomlik le (24). A vér emelkedett cAMP szintje fokozza a mentális képességet. Másodszor a C vitamin szintén megakadályozza a toxikus ingerületátvivő anyagok kialakulását. A C vitamin hiánya beindítja az adrenalin és a noradrenalin oxidációját, adrenalokrom és noradrenokrom keletkezik melyeknek toxikus hatása különböző problémákat vet fel (25).

A C vitamin hatásának a fájdalom enyhítésére számos magyarázat van (26). Először cAMP által serkentett gyulladás ellenes hatása van, ami emeli a szteroid termelést. Másodszor csökkenti a vér Ca szintjét és növeli a csontok Ca felvételét, következésképen enyhül a csont fájdalma (27).

Az utóbbi időben felfedezték, hogy a C vitamin támogatja a test energia utánpótlását (28). Ezt a vitamin az oxidációs redukciós potenciáljával oldja meg, ugyanis képes elektronokat adni a mitokondrium elektron szállító rendszerének, az energiatermelés növeléséhez.

Mióta Szentgyörgyi 1928-ban először közölte a C vitamin hatásosságát, tanulmányok jelentek meg ebben a témakörben és a rákellenes hatása még jelenleg is vitatéma. Cameron és munkatársai szerint a vitamin előnyös a rákkezelésben. Viszont a Mayo Klinika szerint nincs rákellenes hatása (5). A vizsgálatokat végzők, az ellentétes eredmények miatt, idézték a különböző kezelési módszereket. Korábban, intravénásan 10g C vitamint alkalmaztak és ugyanakkor szájon át is adták, később aztán csak szájon át. Padayatty és munkatársai bizonyították, hogy nehéz elérni a plazma 220 M/L C vitamin szintjét, ha csak szájon át adják. Ez a szint szükséges a rákellenes hatáshoz és intravénás adással elérhető (6). Eredményeik tudományos alapot adtak ahhoz, hogy a C vitamint intravénásan alkalmazzák a rák gyógyításában.

A C vitamin vizoldékony és nagy dózisban alkalmazva sem toxikus. Ez a kezelés csak úgy alkalmazható, ha a páciens nem szenved glukoz6foszfát dehidrogenáz hiányban (29). Ezeknél a pacienseknél hemolizis léphet fel. Mielőtt a kezelést alkalmaznák, tesztelni kell, hogy van-e ilyen hiányosság.

Bár a rákellenes hatással kapcsolatban még mindig van ellenvélemény, a C vitamin használata úgy tekinthető, mint, egy biztos és hatásos terápia a rákos betegek, életminőségének javítására.




Dr. Linus Pauling azért kapott Nobel díjat 1952-ben (azóta is Ő a egyedüli orvos, aki egyedül is kapott orvosi Nobel-díjat!, az elsőt a Szentgyörgyivel közösen kapták a C-vitaminért)), mert megállapította és tudományosan igazolta is azt a megállapítását, hogy egy felnőtt embernek naponta 16.000 -20.000 mg C-vitaminra van szüksége. Ő maga is annyit szedett . Mind ketten 90 éves koruk után haltak meg. Linus Pauling saját magát kezelte ki a prosztata rákból a nagydózisú C-vitamin kezeléssel. Itt jegyzem meg ha 1952 ben Nobel díjat kapott ezért a felfedezésért akkor miért 80 mg C-vitamin a javasolt napi bevitel ( RDA) a mai napig is ?


6. Levianyu 2012. 06. 09. 16:06:51
Lisztérzékenyek fóruma
Sziasztok!

Az én esetem elég érdekes és a gasztroenterológusom is azt mondta, hogy ilyennel nem találkozott. Szóval minden tünetem megvolt, ami lisztérzékenységre utalt, viszont (tudom hiba volt) elkezdtem diétázni mielőtt orvoshoz mentem volna. Az orvos 1,5 hétre vissza állított rendes étrendre (én kb 3-4 hónapig diétáztam )és elvégezte a vizsgálatokat. Persze minden negatív (transzglutamináz neg., értéke 21,754/ biopszia negatív). Az eredmények után csak annyit írt a papíromra, hogy nem tudta igazolni a lisztérzékenységet és tartsam a diétát. Szerintetek van valami vizsgálat ami ezek után kimutatná vagy megcáfolná ezt?


7. Delylah 2012. 05. 16. 23:17:01
Rákbetegek fóruma
Kedves fórumozók!

Nagy elkeseredettségemben, kétségbeesve érdeklődnék/panaszkodnék! Mindig is nagyon féltem az ilyen betegségektől még ha valaha valamikor is szóba került maga a "rákos megbetegedés téma" menekültem a gondolatok elől, nem akartam tudni semmilyen féle ezzel - azzal ez és az történtekről stb. Amúgy is pánikbeteg vagyok, ami egy igen kellemetlen betegség amivel szembesültem 20 éves koromban ( most 24 vagyok ), de azt mondom inkább legyen valaki 100x pánikbeteg mint rákos beteg. Nagyon félek a halál gondolatától, szeretteim elvesztésétől és ilyen dolgoktól, és keresem a miérteket, és ha nagyon rápörgök jönnek a rosszullétek. Sokszor arra gondolok, hogy kiskoromban felnőtt szerettem volna lenni, de mégis milyen jó volt gyerekként, mikor még olyan kis tudatlanok vagyunk, nem fogjuk fel a halál- az elvesztés gondolatát és egy egészen más világot élünk, félelmek nélkül anyukánk apukánk karjaiban biztonságban érezve/tudva őket helyzetek súlyosságát nem érzékelve. ( most úgy általánosítottam, tudom hogy sok gyerek van aki nem igy van, de ez egy másik szörnyű téma )És mégis...mégis megtörtént tavaly nagymamánál agydaganatot diagnosztizáltak, megműtötték. Műtét után örültünk, hogy sikerült, de 1 hónap múlva visszanőtt a kiműtött daganat helyett 3 daganat, és közölték, hogy áttétek is vannak amit persze nem találtak meg. Aztán végignéztük amig ez a szörnyű betegség végez vele. Mindent megpróbáltunk, ami a család erejéből kitelt. De sajnos elvesztettük. 1 év telt el…még mindig úgyéreztem hogy nem fogtam fel..Aztán 1 hónappal ezelőtt édesapám megbetegedett. Azt hittük valami vírus. De olyan rosszullétek jöttek rá, amit egy vírus nem csinál ( tarkófájás, kisebb memória zavarok, személyiség változás, ájuláshoz hasonló eszméletvesztés, egésznapi alvás, 2 hét alatt 11 kg elvesztése. ) Elvittük neurológiára. Ott megállapították, hogy cukorbetegség van a háttérben. De nem hittük el. És mivel a dr. nem küldte el se CT-re se semmire, összegyűjtöttük a pénzt, és elindultunk Pestre, ahol a Semmelweis egyetem végez MR vizsgálatokat beutaló nélkül. Kiderült a lehető legrosszabb amire gondolni sem mertünk. Egy azelőtt sose betegeskedő erős embernél az édesapámnál agydaganatot találtak. Aki közölte velünk azt mondta:’’- Ekkora daganatot még nem láttunk ’’Hihetetlen felfoghatatlan nagy sokk a családnak ismét …Emlékek tavalyról..sírás..és kétségbeesés közepett álltunk , de elhatároztuk, hogy nem adjuk fel. Harcolunk. Sok orvos lemondott róla. Még mindig keressük azt aki végre közli hogy igen menthető igen van remény. Édesapám mindössze 43 éves. És egyáltalán nem érdemli ezt meg. És a család sem, hogy újra átéljen egy ilyen szörnyűséget. De IGAZÁBÓL senki sem érdemli ezt meg. DE MIÉRT KELL? Ha van Isten, ezzel mit akar tanitani??? Sajnos kezdenek elfogyni a kis energiáim. De édesanyámat sajnálom a legjobban ( apukám után ) aki éjjel nappal szenved. nappal apával a kórházban folytja minden percben vissza a sírást és közben nézi minden kivánságát apukámnak. éjszaka pedig bújja az internetet. Alig alszik, félek hogy teljesen kifog merülni..már elég csúnyán néz ki a nagy fáradság stressz nyomás hatására. Félek hogy valami nehogy történjen vele is. Főleg azután, hogy kijelentette, ha elveszíti a másik felét egyfélként már nem tud majd élni és bánatában fog elmenni ( nem öngyilkossság ). Próbálok erős lenni, úgy mindenki előtt de belül elfojtva érzem hogy nagyon szenvedek. Nem tudom mit kellene tenni. Hiába olvasgatom ezeket a fórumokat, hiába olvasok gyógynövények után, egyre jobban csak elkeseredek. Én nagyon szeretnék hinni, és reménykedni , de ha folyamatosan csak ezt olvasom hogy ’’ mindent megtettünk, mégis elvesztettük…stb..’’ nagyon nehéz így hinni. Mért ilyen szar a világ?? Tuti megvan már rég az ellenszer csak valahogy mégis akik feltalálják eltűnnek, velük együtt pedig a gyógymód is. egyik oldalon ezt olvasom egyiken meg azt..összevissza mindenféle kúra, vitaminok, gyógynövények. kiprobálása. De miért nincs egy jópár ember aki leírja hogy figyeljetek, ezt és ezt használtam és MEGGYÓGYULTAM. miért nem találok ilyet??? Ha van ilyen ember kérem jelentkezzen és segítsen nekem. Azaz apukámnak, akit nem tudnak megműteni. Előre is köszönöm. Üdvözlet és kitartás a hasonló helyzetben lévő családoknak beteg férfiaknak, nőknek és a gyerekeknek akik még szinte meg sem kóstolták az élet ízét és…


8. csubi 2012. 05. 11. 4:10:46
Rákbetegek fóruma
Kedves Maka
Van egy közmondás :"nem zörög a haraszt ha nem fújja a szél ..."
Számtalan bizonyiték van amit megprobálnak fű alá söpörni jogszabályokat semmibe veszik és félretájékoztatnak ,félelmet keltenek az emberekbe -ahogy már Bandi is említette és több oldalon megjelentek cikkek pl 5 hazugság a rákról -ezek az állítások sorban bizonyosodnak be ,illetve már régen tudtak róla de megpróbálták elhallgattatni ,eltusolni ne kerüljön a közvélemény elé - Bandinak elküldtem azt az anyagot amit 3 onkológus készített ,és egy könyvet is kiadtak erről ausztráliában -viszont mindent megtettek annak érdekében hogy erről a világban ne sokan tudjanak visszatartották a könyv terjesztését -nem is olyan régen éppen a sugárterápia mellékhatásáról jelent meg egy átfogó tanulmány ami tovább mutat ,és felfedi mire képes valójában még évek múlva is ,és Bandi mondását kölcsönvéve jön a Széttárt karok szindróma ..
Visszatérve az oltások mellékhatására itt egy elég érdekes anyag , amiben pártatlan nem a vakcinát forgalmazó terjesztője pénzelt , és lám az eredmények döbbenetesek - Ugyanis pár éve valaki megmerte jegyezni hogy köze van az autizmushoz -ezt az állítást megcáfolták jó nagy csindradattával és lejáratták a cikk íróját ,valamint kimondták semmi köze hozzá -természetesen sokan el is hiszik de a hinni és a valóság közt óriási a különbség !!

STANDARD OLTÁSOK HATÁSÁRA A KÖLYÖK MAJMOK AZ AUTIZMUS TÜNETEIT KEZDIK MUTATNI !!!

A SafeMinds egy olyan közbiztonsági csoport, amely kizárólag azon munkálkodik, hogy kideritse az igazságot az oltások és autizmus kapcsolatáról. Jelenleg nagyszabású, """""elfogulatlan vizsgálatokat követelnek""""" az amerikai kormánytól az autizmus és oltóanyagok közötti összefüggésről.


9. tipetupa 2012. 05. 02. 14:34:20
Sztóma
Köszönöm a hozzászólásokat!

Kedves Eszter! Egy kicsit irigykedem, bár csúnya dolog, de én is itt tartanék a legszívesebben. Megkérdezhetem, hogy miért volt szükség a műtétre? És hogy hány éves vagy?
Nekem perforált a vastagbél és hasnyálmiriggyuladás alakult ki. Ezért volt szükség erre a megoldásra, aminek az elviselése napról-napra könnyebb, bár megszokni nem fogom és nem is akarom. Pl. rájöttem, hogy ha este megeszek egy natúr activiát, reggel beindul a bélmüködés, túl vagyok rajta és egész nap nincs gondom vele. A férjem és a családom nagyon sokat segít és a kezdeti elkeseredés és önbizalomhiány és a fogyatékosság érzése kezd talán javulni. Én is gondoltam arra, hogy pszichológus, pszichiáter segítségét kérem, de igyekszem gyógyszerek nélkül megoldani. A kezembe került egy könyv és most sokat segít. Egy biztos, hogy az önsajnálat nem visz előre.
Eszter , milyen vizsgálatokat csinálnak a reoperáció előtt? És mit mond az orvos?


10. MLM 2012. 02. 10. 22:14:35
Rákbetegek fóruma
Szendi Gábor:
Fokozzák-e a vitaminok a halálozást?
A "gyógygombás" Varga Gábor úton-útfélen hirdeti, hogy a vitaminok szedése fokozza a halálozást. Ez komoly meghasonlást okozhatott sok emberben, aki eddig egészsége védelmét vagy jobbra fordulását várta a vitaminok szedésétől. Az alábbiakban tüzetesen megvizsgálom azt a 68 vizsgálatot összefoglaló metaanalízist, amelyet Varga előszeretettel idéz "bizonyítékként", és kimutatom, hogy az idézett vizsgálat teljesen megalapozatlan és tudománytalan.




Varga Gábor az utóbbi hónapokban telehintette a médiát azzal a hátborzongató hírrel, hogy a mesterséges vitaminok szedése fokozza a halálozást. Ha Varga Gábor ezzel párhuzamosan nem MLM szisztémában árusítaná gyógygombáit, amelyek -írásai szerint- gyakorlatilag mindenre jók, akkor még azt is gondolhatnám, jót akar, csak egyszerűen nem képes szakcikkeket megfelelően értelmezni. Ezzel nem volna egyedül, hiszen a médiamunkásoknak bármilyen józanésznek is ellentmondó hírt be lehet adni, a laikus nagyközönségről már nem is beszélve. Pláne, ha hozzáteszik, hogy "Varga az első Németországban elismert magyar neurotropikus agyterápia kifejlesztője". Hogy ki ismerte el Németországban és mi az a neurotropikus agyterápia, már nem is olyan fontos. Mindenesetre ez a hivatkozás Varga eposzi jelzőjévé vált, mert minden általa írt cikk végén vagy elején ott szerepel.
De mivel Varga gőzerővel nyomatja a gyógygombákat, óhatatlanul rossz gondolataim támadnak azzal kapcsolatban, mekkora elánnal igyekszik megmenteni embertársait a vitaminok zabálásától, hogy egykori ÁNTSZ-es vezetőnk egy kirohanását idézzem. Lám milyen könnyen kerülhet valaki a gyógyszeripar és a konzervatív orvoslás oldalára, ha piaci érdekei éppenséggel úgy kívánják. Ám a lejárató kampányok visszájára fordulhatnak, és Varga önmagát és szavahihetőségét járatja le, amikor összezavarja az egészségét megőrizni vagy visszaszerezni akaró embereket a vitaminok hatását illetően.

Lássuk csak azt a sokat hivatkozott 68 vizsgálatos metaanalízist, amelyre hivatkozva Varga azt terjeszti, hogy a mesterséges vitaminok szedése fokozza a halálozást.
A tanulmány 2007-ben jelent meg a Journal of American Medical Association-ben "Mortality in Randomized Trials of Antioxidant Supplements for Primary and Secondary Prevention" címmel. A tanulmány áttekinti azokat a vizsgálatokat, amelyek a szerzők szerint az antioxidánsoknak tekintett étrend-kiegészítők (A, C, E vitaminok, béta-karotin és szelén) halálozásra gyakorolt hatását vizsgálják. A tanulmányok eredményeit metaanalízis alá vetették.

A metaanalízis egy statisztikai módszer, azt jelenti, hogy sok, jelen esetben 68 vizsgálat 232 000 alanyán nyert eredményeket összevontan elemzik, hogy kiszűrjék az egyes vizsgálatok esetlegességeit. Erre valóban szükség is van, mert némely vizsgálatban 10-20 ember vett részt, ami a véletlen hatásokat jó vagy rossz irányba is nagyon felerősítheti.
Mikor az ember nekilát egy ilyen összefoglaló eredményeinek értelmezéséhez, mindenképen meg kell vizsgálni az elemzés kiinduló adatait, az elemzés módszerét, következtetéseit, mielőtt világgá kürtölné, hogy a vitaminok halálosak. Egy metaanalízis végeredményét ugyanis az határozza meg, milyen vizsgálatokat válogatnak be az elemzésbe. Ez sajnos gyakran vezet visszaéléshez, mint jelen esetben is. A metaanalízis manapság varázsszó, és a hozzá nem értők azt hiszik, egy metaanalízis eredménye maga az igazság. A valóság az, hogy egy darálóból az jön ki, amit felül beleadagoltak.
Ha a vitaminok hatását akarjuk elemezni, mindenképen olyan vizsgálatokat szabadna csak beválogatni az elemzésbe, amelyekben a vitamint hatásos dózisban adták. A legnagyszerűbb gyógyszer esetén is kihozható, hogy hatástalan, ha a szükséges dózisnál jóval kisebb adagot adnak egy vizsgálatban. A gyógyszeripar ezt szokta alkalmazni a konkurens szerek lejáratására, és ugyanez a módszer remekül beválik a vitaminok lejáratásában is.

Az első szembetűnő probléma ugyanis az, hogy a metaanalízisbe az alkalmazott vitamindózistól függetlenül válogattak be minden vizsgálatot. Mivel a vizsgálatok jó részében a hatásos dózis alatti adagokat kaptak a vizsgálati személyek, ez önmagában garantálta, hogy a végeredmény hatástalannak fogja kihozni a vitaminokat. A C vitamint alkalmazó vizsgálatokban például a vizsgálati személyeknek 60-tól 2000 mg-ig adtak vitamint, és mérték a hatást. Lehet vitatkozni azon, mennyi C vitamintól várható pozitív hatás, abban azonban elég nagy az egyetértés, hogy 60, de még 500 mg sem elég komoly adag ahhoz, hogy kimutatható eredményt várjunk tőle. Ilyen kis dózisoknál már az is megkérdőjelezi az eredményt, hogy pusztán a táplálékkal bevitt vitaminmennyiség jelentősen módosíthatja az arányokat. Esetleg a placebocsoport táplálékkal több vitamint fogyaszt, mint a vizsgálati csoport! Ugyanez vonatkozik mindegyik vizsgált étrend-kiegészítőre. Napi 1000 NE (Nemzetközi Egység) A-vitamintól, vagy napi 10 NE E-vitamintól (!!) semmiféle hatás nem várható, vagy ha volna is hatás, az ételekkel elfogyasztott vitamin teljesen felülírja a vizsgálati tervet.

Az E-vitamin kapcsán további torzító eredmény, hogy az ilyen vizsgálatokban E-vitamin alatt az alfa-tokoferolt értik, ami csupán az E-vitamin egyik alkotórésze, és önmagában szedve kifejezetten káros (Lásd. az E-vitaminról szóló írást!). Így aztán könnyű kimutatni, hogy az "E-vitamin" káros. Nem az E-vitamin káros, hanem az alfa-tokoferol.

Ha tovább vizsgáljuk az elemzés kiinduló adatait, azaz a 68 vizsgálatot, akkor azt a meglepő dolgot vesszük észre, hogy a 68 vizsgálatból 47 vizsgálatot beteg embereken folytattak le. Ez már önmagában felveti azt a kérdést, jogos-e ezekből bármi következtetést levonni a vitamint szedő átlagnépességre nézve. De ha tüzetesen megnézzük a 47 vizsgálatot, akkor azt láthatjuk, hogy ezekben a vizsgálatokban azt vizsgálták, vajon adott betegség (pl. bőrrák, húgyúti fertőzés, légúti megbetegedés, szív és érrendszeri halálozás, vérnyomás, Alzheimer, stb.) lefolyása lassítható-e valamely vitamin szedésével. Ezeknek a vizsgálatoknak nem volt célja a vitaminok halálozásra gyakorolt hatásának a vizsgálata, a vizsgálat során bekövetkezett halálozási adatokat pusztán mellékesen közölték. Ha valaki adott vitamin halálozásra gyakorolt hatását akarja vizsgálni, akkor mindkét -a vitamint kapó és nem kapó - csoportba minden szempontból azonos egészségi állapotú személyt kell besorolnia. Ekkor tudja a vitamin hatását mérni a halálozásra.
Ha viszont adott betegségben akarjuk egy vitamin hatását vizsgálni, akkor csak arra fogunk koncentrálni, hogy a vizsgált betegség szempontjából legyen egyforma a két csoport. Hogy milyen más betegségekben szenvednek a vizsgálati személyek, az a vizsgálat szempontjából közömbös. Így egyik vagy másik csoportba véletlenszerűen kerülhet több olyan beteg, aki valami egész másba egyszer csak meghal. Ezért a vitamin és halálozás kapcsolatára nézve semmilyen következtetést nem lehet levonni. Jelen metaanalízis mégis ezt teszi. Ez olyan durva statisztikai melléfogás, hogy tisztességes lektorok ezt a cikket nem ajánlották volna közlésre. De ha már közölték, akkor pl. Vargának kéne tudni kritikával olvasni, különösen ha aztán tekintélyét felhasználva, vitaminellenes kampányba kezd.

Csak példaként két vizsgálat a sok közül.
Az egyikben idősek otthonában ápolt idős embereket osztottak két csoportba, s az egyik csoport egyszeri alkalommal kapott 200 000 NE A-vitamint, majd három hónapig figyelték, csökken-e a légúti fertőzések gyakorisága. Nem csökkent. Mellékesen közölték a két csoport halálozási adatait is, és az A-vitamin csoportban többen haltak meg. Az eredmény azonban teljesen véletlenszerű, az idősek két csoportját nem úgy válogatták össze, hogy egészségi állapotuk hasonló lett volna, és nem is várták az A-vitamintól, hogy megvéd majd a más betegségből fakadó halálozástól. Teljesen megalapozatlan tehát azt állítani, hogy az A-vitamin szedése e vizsgálatban fokozta a halálozást. A metaanalízist készítő szerzők és Varga azonban erre következtetett.

Egy másik vizsgálatban azt nézték, hogy a retinol (A-vitamin fajta) képes-e megelőzni a pikkelyes bőrrák kiújulását. A retinol hatásosnak bizonyult, 26%-al csökkentette a pikkelyes bőrrák kiújulását. A vizsgálat szerzői mellékesen közölték azt is, hogy a két csoportban hányan haltak meg. A szerzők két adatot közöltek, az egyik halálozási adat volt a vitaminadagolás alatti időszak, és a második egy hosszabb követés. Amíg az egyik csoport szedte a vitamint, addig a két csoportban hajszálra ugyanannyi haláleset történt (24 és 24). A szerzők megállapították, hogy a halálozás kockázata ugyanakkora volt a vitamint szedő és nem szedő csoportban. A halálozási adatoknak amúgy nem volt köze a vizsgálathoz, hiszen a betegek nem bőrrákban haltak meg, hanem számos más betegségben. A másik közölt adat az volt, hogy a vizsgálat lezárulta utáni követési idő alatt hányan haltak meg. Ez idő alatt a korábban retinolt szedő csoportban véletlenszerűen kicsivel többen haltak meg, a halálozási arány 1.08 volt. A szerzők nem elemezték a halál okát, mert teljesen jogosan irrelevánsnak tekintették a vizsgálat szempontjából. Nem így tettek a metaanalízis készítői, ők az adatokból azt olvasták ki, hogy a retinol fokozza a halálozást. Mellesleg a közölt halálozási arányt eleve kérdésessé teszi az a tény, hogy a betegek követése során a retinolt szedő csoportból 99 személy, a placebo csoportból 88 személy lemorzsolódott, azaz sorsukról a szerzők nem tudtak semmit. A lemorzsolódás oka elköltözés, érdektelenség, de természetesen a beteg halála is lehet. Ilyen mérvű (8%-os) lemorzsolódás viszont értékelhetetlenné teszi a halálozási arányt, hiszen nem tudni, hányan haltak meg a lemorzsolódottak közt.
Nos a metaanalízisbe mégis mi került? Az, hogy a retinol hatására nőtt a halálozás.
Nincs értelme mind a 47 betegeken folytatott vizsgálatot így végigelemezni, ennyiből is látszik, hogy a metaanalízist végző kutatók rendkívül durva csúsztatással inkorrekt módon kezelték az adatokat. Joggal tiltakozhatnának a vizsgálatokat végző szerzők, hogy eredményeik ilyen interpretációja vizsgálataik meghamisítása.

Valójában ennyi durva elemzési hiba után már nyugodtan visszautasíthatjuk a metaanalízis végkövetkeztetéseit, de ha már belefogtunk, nézzük a további problémákat.

Az elemezésbe bevont 68 vizsgálatban a vizsgálati személyek átlagéletkora 62 év volt! Ugyan mit mondhat a vitaminok betegségmegelőző hatásáról az, ha idős, nagy arányban mindenféle betegségben már szenvedő embereknek egyszer csak vitamint kezdenek adni? Megelőzésről akkor beszélhetünk, ha az emberek fiatalon, mielőtt még a civilizációs betegségek megjelennének, kezdik a vitaminokat szedni.

A következő problémája a vizsgálatoknak, hogy a legtöbb vizsgálatban egyetlen vitamint adtak, s annak nézték a hatását. Halmozott probléma jelentkezik azzal, hogy sok vizsgálatban hatástalan dózisban adtak egyetlen vitamint. Egyetlen vitamin szedésétől épeszű ember nem várna komoly hatást. A vitaminok együttesen képesek hatást kifejteni, önállóan szedve, pláne hatástalan dózisban, garantáltan eredménytelen lesz a vizsgálat. A vitaminok hatását elemző metaanalízisnek ezeket a vizsgálatokat eleve ki kellett volna zárnia. Persze, elárulom, ha az összes eddigi kizárási szempontot figyelembe vesszük, valójában alig marad egy-két elemzésre méltó vizsgálat.

Hogy igazoljam azt az állításom, hogy csak az együtt adott vitaminoktól várható hatás, végignéztem azokat az elemzésbe bevont vizsgálatokat, ahol egyidejűleg adták mind az öt antioxidánst.

Li és munkatársai 1993-as vizsgálatában nyelőcsőrákban szenvedőknél vizsgálták az 5 antioxidáns betegséglassító hatását, és eredményül azt kapták, hogy az antioxidánsokat szedők csoportjában 8%-kal csökkent a nyelőcsőrák halálozás és 7%-kal csökkent a teljes halálozás.
Richer és munkatársai két vizsgálatot folytattak le retinakárosult betegeken, az egyiket 1996-ban, a másikat 2004-ben. Mindkét vizsgálatban az antioxidánsokat kombinációban kapók jobban javultak. Mindkét vizsgálatban a halálozás kisebb volt az antioxidánsokat kapó csoportban
Graat és munkatársai 2002-ben az antioxidánsok hatását nézték légúti fertőzések megelőzésében. Az antioxidánsok kombinált adása 5%-kal csökkentette a légúti megbetegedések számát és az antioxidáns csoportban ötödannyian haltak meg, mint a placebocsoportban. A vizsgálat másik eredménye szerint az "E-vitamin", azaz az alfa-tokoferol önmagában adva 12%-kal megnövelte a légúti fertőzés kockázatát.
Witte és munkatársai 2005-ben szívelégtelenségben szenvedő betegeknek adtak kombinált étrend-kiegészítőt ill. placebót. (az étrend-kiegészítők: kalcium, magnézium, cink, réz, szelén, vitamin A, B1, B2, B6 vitaminok, folsav, vitamin B12, vitamin C, vitamin E, vitamin D, és Q10 voltak). A kombinált szert kapók szívműködése jelentősen javult, a két csoportban ugyanannyian haltak meg.
Összességében tehát az a kép bontakozik ki, hogy amely vizsgálatban kombinált étrend-kiegészítőt kaptak a betegek, mindig jobban javult az állapotuk, és a halálozási arány kedvezőbb volt az étrend-kiegészítőkkel kezelt csoportokban. Ezzel együtt hangsúlyozom ismét, hogy ezek közül a vizsgálatok közül egyedül Li és munkatársai vizsgálata volt arra tervezve, hogy az étrend-kiegészítők nyelőcső rákos halálozásra gyakorolt hatását vizsgálják, és ez a vizsgálat igazolta is, hogy a vitaminok csökkentik a rákos halálozást.

Röviden összefoglalva az eddigieket, az elemzett metaanalízis ezer sebből vérzik, döntően olyan vizsgálatokat válogattak be az elemzésbe, amelyek több okból alkalmatlanok a vitaminszedés és a halálozás vizsgálatára.
A vizsgálattal a fő problémák:

a vitaminokat a legtöbb vizsgálatban hatástalan dózisban adták
a legtöbb vizsgálatban kizárólag egy vitamint adtak
az E-vitamin vizsgálatokban alfa-tokoferolt adtak önmagában, amiről tudjuk, hogy káros
a 68 vizsgálatból 47 vizsgálat beteg embereken vizsgálta a vitamin(ok) betegséglassító hatását
a vizsgálatokat nem a vitaminok halálozásra gyakorolt hatásának vizsgálatára tervezték
a vizsgálatokban az átlagéletkor 62 év volt, ami alkalmatlan a vitaminok hosszútávú hatásának a vizsgálatára
Mindezek következtében erre a kritikátlanul gyatra vizsgálatra úgy hivatkozni, mint amely azt bizonyítja, hogy a vitaminszedés fokozza a halálozás kockázatát, durva félrevezetés. Hogy szándékos-e, avagy csak tudatlanságból fakad, azt nem tisztem eldönteni, őszintén szólva nem is érdekel. Ennek az elemzésnek nem az a célja, hogy Varga urat személyében kikezdje, s a gyógygombákról sem állítok semmit, mivel nem foglalkoztam a kérdéssel. Ennek az elemzésnek egyedül az a célja, hogy a gyógygomba-promóció érdekében keltett zavart eloszlassa. Annyit azonban mindenképen leszögezhetünk: a vitaminok fontos koenzimek és előanyagok, amelyek semmiféle gyógygombával nem válthatók ki. Aki Varga tanácsára gyógygombáit szedi vitamin helyett, számíthat rá, hogy komoly problémái lesznek.

Bjelakovic G, Nikolova D, Gluud LL, Simonetti RG, Gluud C. Mortality in randomized trials of antioxidant supplements for primary and secondary prevention: systematic review and meta-analysis. JAMA. 2007 Feb 28;297(8):842-57. Review.
Hivatkozott irodalom:

Graat JM, Schouten EG,Kok FJ. Effect of daily vitamin E and multivitamin-mineral supplementation on acute respiratory tract infections in elderly persons: a randomized controlled trial. JAMA. 2002;288:715-721.
Li JY, Taylor PR, Li B, et al. Nutrition intervention trials in Linxian, China: multiple vitamin/mineral supplementation, cancer incidence, and disease-specific mortality among adults with esophageal dysplasia. J Natl Cancer Inst. 1993;85:1492-1498.
Richer S. Multicenter ophthalmic and nutritional agerelated macular degeneration study, II: antioxidant intervention and conclusions. J Am Optom Assoc. 1996; 67:30-49.
Richer S, Stiles W, Statkute L, et al. Doublemasked, placebo-controlled, randomized trial of lutein and antioxidant supplementation in the intervention of atrophic age-related macular degeneration: the Veterans LAST study (Lutein Antioxidant Supplementation Trial). Optometry. 2004;75:216-230.
Witte KK, Nikitin NP, Parker AC, et al. The effect of micronutrient supplementation on quality-of-life and left ventricular function in elderly patients with chronic heart failure. Eur Heart J. 2005;26:2238-2244.



11. habveros 2011. 11. 01. 19:51:32
Rákbetegek fóruma
Sziasztok!

Nemrég találtam egy előadást,részletek:

"Hogy „GYÓGYSZER” lehessen:
Ahhoz, hogy egy gyógyszer engedélyezésre kerüljön, nagyon pontos minőségi és mennyiségi összetételnek kell lennie. A terápiás hatásosságot klinikailag is bizonyítani kell, erre szolgálnak az embereken végzett klinikai vizsgálatok. A hatóság mindig mérlegel, és mindig egy bizonyos előny-kockázat arányt vizsgál, hiszen nincs olyan gyógyszer, aminek nincs mellékhatása. Ahhoz, hogy a hatóság engedélyezze a folyamatot, ahhoz azt kell kimondani, hogy az előny lényegesen meghaladja a kockázati elemeket. Itt van vége ennek a hosszú folyamatnak: tízezer vizsgálati készítményből egy jut el az engedélyezési szakaszba.

Ahhoz, hogy engedélyezzenek egy gyógyszert, a fejlesztés folyamán szükségünk van egymilliárd dollárra. Körülbelül tizenkét-tizenhárom évre. Hatezer állatra, amiket mind megölnek, és ötezer humán vizsgálati alanyra, akik reméljük, hogy mind túlélik a klinikai vizsgálatokat.
Bandi


12. Napsugár 3 2011. 09. 30. 23:59:43
Rákbetegek fóruma
Sziasztok, szeretnék egy újabb feltöltéssel kedveskedni, főleg Bbb-nek ajánlanám. Tisztában vagyok azzal, mint volt egészségügyis, hogy mekkora utat kell megtenni ahhoz, hogy abból a "dobozból", amit éveken át tanul az ember, ki tudjon lépni...

Rengeteget köszönhetek Bandinak, hogy ez sikerült, bár az elején én is nagyon konok voltam, és sokat vitáztam vele... Másképp látom már a dolgokat, de Zsókának üzenem, nem váltottam profilt, én még mindig ugyanazt csinálom, mint eddig.

Az URL-ról letölthető anyagból egy hosszabb részlet:

"Egy 1997-es jelentésben kimutatták, hogy az Egyesült Államokban 26 év alatt elképesztő összeget, 30 milliárd dollárt költöttek a rák elleni küzdelemre. A 26 évnyi kutatás ellenére a szakértők csak annyit tudtak javasolni, hogy a figyelmet a megelőzésre kellene koncentrálni. 30 milliárd dollárt látszólag eredménytelenül dobtak ki, csak azért, mert a kutatók nem léptek ki a saját világukból. Igazából nem gyógymódot kerestek, hanem csak jobb kemoterápiát. Míg tehát az idők során a gyógyszerért folytatott költségek és fáradozások megsokszorozódtak, addig a halálozási arány ugyanaz maradt. Nyilvánvaló, hogy nem a jó helyen keresték a megoldást.

Egy másik tanulmány, az ún. „Egészségügyi tanulmány a Harvard Kórház Nővéreiről“ azt mutatta ki, hogy 90 ezer, táplálékkiegészítőt több mint 15 évig szedő kórházi nővér esetében a bélrák kockázata 75%-kal csökkent. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy létezik-e bármilyen gyógyszer, amelyik a bélrák kockázatát 75%-kal csökkenti? Nem létezik.
És arról hallott-e már, hogy a zsírszegény táplálkozás csökkenti a bélrák, a mellrák, és alapjában véve valamennyi rákos megbetegedés esélyét? Valószínűleg igen. Minden orvos azt mondja, hogy a zsírszegény táplálkozás csökkenti a rák kockázatát, míg a zsírban gazdag táplálkozás növeli azt.

Nos, ezzel a 90 ezer nővérrel elvégeztek egy második kisérletet is, melynek során a nővérek két csoportját hasonlították össze: az egyik csoportban azok voltak, akiknek kalóriabevitelében a zsír aránya meghaladta az 50%-ot, a másik csoportban azok, akiknél ez az arány 20% alatt volt. Az 50%-os érték zsírban rendkívül gazdag táplálkozást jelent, a 20% alatti pedig rendkívül zsírszegényt. Ha tehát a táplálék zsírtartalmának jelentős befolyásoló szerepe van a rák szempontjából, akkor az 50%-os csoportban több rákos megbetegedést kellene regisztrálni, mint a 20%-os csoportban. Logikusnak látszik, nem? A vizsgálat eredménye mégis az lett, hogy a két csoport között semmilyen érdemleges különbség nem volt tapasztalható. A táplálékkal felvett zsír mennyisége semmilyen összefüggésben nincsen a rákos megbetegedés kockázatával, amely önt is fenyegetheti. Döntő azonban az – és most figyeljen kérem – hogy a zsírt hogyan készíti el, és főzi meg! Egy 1998-as tanulmány szerint a jól átsütött hús mellrákhoz, továbbá prosztata és bélrákhoz vezet. A közepesen átsütött húst kedvelő nőkhöz képest 462%-kal magasabb a mellrák kialakulásának esélye azoknál a hölgyeknél, akik az alaposan átsütött húst eszik szívesen, ahol tehát a hús mellett a zsír is alaposan átsül. Nem 50%, nem 100%, nem is 200%, még csak nem is 300%. 462%-kal nagyobb a kockázat arra, hogy mellrákban, prosztata és bélrákban betegedjünk meg, csak azért, mert jól megsütve szeretjük a húst, és ezáltal megégett állati zsírokat juttattunk be a szervezetünkbe.

És még valami a rákkal kapcsolatban: igen egyszerűen és 60-80%-kal csökkentheti a rák kockázatát, ha fekete áfonyát, málnát, meggyet és epret fogyaszt. A rák rizikóját továbbá általánosan csökkenti a szelén, ez az ismert nyomelem. Ezzel kapcsolatban szintén végeztek vizsgálatokat, és az eredmények a szelén fontosságát egyértelműen bizonyították."

Akik jobban szeretik hallgatni, azok ezt töltsék le! Ez hanganyag formában van.


13. Rising Sun 2011. 09. 10. 9:03:15
Rákbetegek fóruma
Kedves BEBE !
Kedves Zsóka !

Ismerőseim naponta 8-10g (8-10.000.mg) C-vitamint szednek naponta és hetente 2x kapják a C-vitamin infúziókat.
Ezek mellett naponta 4000 NE D-vitamin, 1000 NE E-vitamin, P-vitaminok,B-vitaminok, mikro tápanyagok képezik a terápia részét.

Táplálkozásukban a húst mellőzik, mert az karcinogén (rákkeltő) N-nitrózó származékok termelődését eredményezi.

Dr. Hardin Jones.
Itt található Linus Pauling és Abram Hoffer által vezetett kontrollált vizsgálat publikációja :

http://orthomolecular.org/library/jom/1990/pdf/1990-v05n03-p143.pdf

Hardin Jones Biostatistical Analysis of
Mortality Data for Cohorts of Cancer Patients
with a Large Fraction Surviving at the
Termination of the Study and a Comparison of
Survival Times of Cancer Patients Receiving
Large Regular Oral Doses of Vitamin C and
Other Nutrients with Similar Patients Not
Receiving Those Doses

12g (12.000mg) C-vitamint szedtek naponta, mellette 800 NE E-vitamint, B-viatminokat, szelén, kalciumot,magnéziumot, Beta-karotint.

A kezeletlen csoport, akik nem szedték a vitaminokat 5,7 hónapig éltek.

A kezelt csoport 20%-a kb. kétszer annyi ideig : 10 hónapig,

47%-a 72 hónapig!!! , ami 6 év !!!

32%-a 122 hónapig!!!!, ami több, mint 10 év !!!

és tessék Abram Hoffer 92, Linus Pauling 93 és Szent-Györgyi Albert is 93 éves koráig élt, úgy hogy még 90 éves koruk fellett vizsgálatokat vezettek, és a tudományos eredményeiket publikálták a nemzetközi szakfolyóiratokban.

Azt is lehet tudni, hogy Szent-Györgyi Albert naponta 8g (8000mg) Linus Pauling pedig 16-18g (16-18000mg) C-vitamin szedett naponta.

Ezekhez képest az RDA C-vitamin, ami, mint napi ajánlott bevitel van feltüntetve : 80 mg.
Tehát, ha valaki ennyit fogyaszt, akkor 100!!!!nap alatt visz be annyit, minT Szent-Györgyi 1!!!! nap alatt !!!

... és akkor megy a reklám, hogy a joghurtban milyen jó mert a napi ajánlott bevitel 30%-át beletették, tehát kb 26,67mg-ot!!!

26,67mg!!! a 8000mg-hoz képest.... Ez azt jelenti, hogy
300 nap alatt érjük el (300 doboz joghurt!!!!)
azt a mennyiséget, amit Szent-Györgyi Albert 1 nap alatt fogyasztott.


14. Maka 2011. 08. 27. 14:55:56
Rákbetegek fóruma
Kedves Netboszi,

Olvass egy kicsit. Igaz, nem olyan regiek a kutatasi eredmenyek, de erdemes ezekkel a genekkel kicsit foglalkozni, tehat többet megtudni roluk.

Onkológia 2005


Oláh Edit


az MTA doktora, tudományos osztályvezető, Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztály - e.olah @ oncol.hu


A BRCA1 és BRCA2 gének


Az örökletes emlőrák kialakulásában szerepet játszó BRCA1 és BRCA2 gének felfedezését az orvostudomány egyik legjelentősebb eredményének tartják. Hamar bizonyossá vált, hogy ezek a gének a családilag halmozódó petefészekrák kóreredetében is szerepet játszanak. A géneket a "génvadászat évtizedében" klónozták, a BRCA1-et 1994-ben, a BRCA2-t egy évvel később. A névadó Mary-Claire King volt, aki 1990-ben felfedezte, hogy a BRCA1 (az első BReast CAncer gén) a 17-es kromoszómán található. A BRCA2 gén a 13-as kromoszómán helyezkedik el. A gének klónozása után mutációik (DNS-szekvenciaváltozásaik) vizsgálata is lehetővé vált. Munkacsoportunk előzetes vizsgálatai azt mutatják, hogy Magyarországon - a BRCA gének öröklött mutációi következtében - az emlőrákok kb. 7 %-a, a petefészekrákok 11 %-a, a férfi emlőrákok 33 %-a örökletes (Van der Looij et al., 2000a; Csókay et al., 1999a). A BRCA gének autoszomális domináns öröklődést mutatnak, így a hibás gén apai és anyai eredetű is lehet, az utódok 50 %-os valószínűséggel öröklik a daganat iránti hajlamot. Ennek következtében az emlőrákra genetikailag hajlamos nők fele a hibás gént édesapjától örökli. A nők tehát akkor is lehetnek BRCA mutáció-hordozók, ha a családban anyai ágon sem emlőrák, sem petefészekrák nem fordult elő.

Miként okoznak rákot a gének?

A rák kialakulásában a gének szerepét a Magyar Tudományban közlés alatt álló írás ismerteti (Oláh, 2005). Itt "a tárgy dicsérete" következik. Az utóbbi évtized molekuláris genetikai és genomikai kutatásainak köszönhetően ugyanis többet tudtunk meg a daganatokról, mint a rákkutatás előző egy évszázada alatt bármikor. A rákot napjainkban genetikai betegségként határozzuk meg, mivel a daganatok kialakulásának fő hajtóerejét a testi sejtekben felhalmozódó genetikai változások adják. Olyan genetikai változások (mutációk) felhalmozódásáról van szó, amelyek túlélési, illetve szaporodási előnyt biztosítanak az érintett sejteknek, és végül a kialakult ráksejteknek. Az ellenhatást az emlős sejtek "öröklött hibajavító képessége" biztosítja. Sejtjeink - több százmillió éve - számos biztonsági mechanizmust őriznek, amelyek megvédik őket a géneket ért mutációk halálos következményeitől.

Bár a rák rendszerint nem örökletes, mindig génhiba következménye, létrejötte során bizonyos gének mutációja következtében a sejtek elvesztik ellenőrzésüket a normális sejtosztódás és sejtnövekedés felett. Sok más genetikai betegségtől eltérően egyetlen gén meghibásodása önmagában még nem okoz rákot. A rák kialakulása sokkal inkább egy többlépcsős, több gént érintő folyamat, amely magába foglalja az örökletes és környezeti tényezők (például kémiai karcinogének, vírusok) összetett kölcsönhatását. Vagyis abban az esetben kell rosszindulatú daganat kialakulásával számolni, ha több gén is meghibásodik. Ez a "több" a gyakori daganatokra nézve négy-hét egymást követő - és nem javított - mutáns gént jelent. A rák soktényezős kóreredetét támasztja alá az a tény, hogy előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladásával növekszik. Valamennyi "lépés" megtétele ugyanis rendszerint több (három-négy) évtizedet vesz igénybe.

Amikor az első génhiba öröklött, a rákot örökletesnek tekintjük. Ezzel ellentétben, nem örökletes ártalmak miatt bekövetkező mutáció esetén a rákot szerzettnek nevezzük. A szerzett daganatok rendszerint sporadikus előfordulásúak. Az örökletes daganatok - a minden testi sejtben jelen lévő öröklött káros mutáció miatt - gyakran családi halmozódást mutatnak, és a daganatos megbetegedések a szerzett daganatokhoz hasonlítva fiatalabb korban alakulnak ki.

A rák létrejöttében háromféle géntípus (onkogén, tumorszuppresszor, stabilitás-gén) mutációja játszik szerepet. Az onkogének a humán genom proto-onkogénjeiből funkciónyeréssel járó mutációk következtében kialakuló gének. A proto-onkogének fehérjetermékei a normális sejtnövekedést serkentik. Az onkogének nagyfokú ellenőrizetlen sejtosztódást idéznek elő. A tumorszuppresszorgének funkcióvesztéssel járó mutációk révén vesznek részt a daganatképződésben. Normális esetben a tumorszuppresszor gének fékezik a sejtosztódást. Ha az adott génpár mindkét tagja működésképtelenné válik, a sejtosztódás kontroll nélkül folytatódhat. A stabilitásgének különböző DNS hibajavítási rendszer tagjai, és a genom integritásának fenntartásában vesznek részt, ezáltal minimális szinten tartják a genetikai változásokat. Így lényegében közvetett tumorszupresszorok, amit az is igazol, hogy inaktiváló mutációik következtében más génekben is megnő a mutációk gyakorisága. Az örökletes daganatok és rákszindrómák kialakulásáért többnyire a tumorszuppresszorgének és a stabilitásgének öröklött mutációi felelősek. A BRCA1 és BRCA2 gén közvetett tumorszuppresszor hatású stabilitásgén. A stabilitásgéneket korábban a tumorszuppresszorgének közé sorolták. Újabban a stabilitásgéneket megkülönböztetik a klasszikus tumorszuppresszor-génektől, mivel kizárólag a klasszikus tumorszuppresszorok és az onkogének mutációi képesek közvetlenül befolyásolni a nettó sejtszaporodást, ezáltal biztosítva a szelektív szaporodási előnyt a mutáns sejteknek. Ez azzal magyarázható, hogy az onkogéneket és a klasszikus tumorszuppresszorgéneket érő mutációk közvetlen hatást fejtenek ki a daganatképződésre a jelátadó útvonalakon működő fehérjetermékeik révén.

A klasszikus tumorszuppresszor gének felfedezése Alfred Knudson nevéhez fűződik, aki 1971-ben kidolgozta híres kettős sérülés (two-hit) elméletét. Ebben leírta, hogy egy öröklött mutáció miként magyarázhatja a bizonyos daganatos betegségek iránti fogékonyságot. Mivel minden génből két példányt öröklünk, a génpár csak mindkét allél (génváltozat) sérülésével tehető működésképtelenné. A genetikai fogékony egyén egy mutáns génnel születik, amely minden testi sejtben megtalálható, így a célszerv(ek) bármely sejtjében az adott gén másik alléljének károsodása rosszindulatú átalakulást eredményezhet. Nemcsak a daganat kialakulása valószínűbb, hanem gyakran multicentrikus eredetű, és fiatalabb korban jön létre, mint azoknál, akik nem hordozzák a kérdéses génhibát. Hajlamosító génhiba hiányában azonos sejtben bekövetkező két - a gén mindkét allélját inaktiváló - "ütés" szükséges a betegség kialakulásához.

Az 1990-es évek elején a Knudson-elmélet alapján úgy gondoltuk, hogy ugyanazon gének vesznek részt az emlőrák örökletes és nem-örökletes megbetegedéseinek kialakításában. Ezért hatott meglepetésként, hogy a BRCA1 gén egy bázispárt érintő mutációi a nem-örökletes emlő- és petefészekrákokban rendkívül ritkán figyelhetők meg. E megfigyelés ellentmond a daganatképződés "kettős sérülés" elméletének. Számos magyarázat született erre a genetikusok részéről, így például a haploelégtelenség jelensége. Feltételezhető, hogy néhány tumorszuppresszorgén akkor is képes szelektív növekedési előnyhöz juttatni a sejtet, ha csak az egyik allél inaktiválódott, a másik ép. A tumorszuppresszorgének többségében azonban az anyai és apai allélek inaktívációja szükséges ahhoz, hogy a sejt szelektív előnyöket szerezzen. Ez rendszerint úgy történik meg, hogy az egyik allél mutációt hordoz, a másik allél pedig elveszik a tumorokra jellemző durva kromoszómaváltozások következtében. A BRCA gének szomatikus mutációi rendkívül ritkák, ezért más mechanizmusokat kell feltárni, amelyek a gének funkcióját befolyásolják, és érthetővé teszik a nem-örökletes daganatok kialakulásában játszott szerepüket. Az egyik új kutatási terület a génkifejeződés szabályozása. Az alternatív splicing (illesztés) a genetikai diverzitás egyik fontos forrása, ezért feltételeztük, hogy a BRCA1 splice variánsok vizsgálata hozzásegít bennünket a BRCA1 gén funkciójának, szövetspecifikus hatásának megértéséhez. Első eredményeink alátámasztják elgondolásunk helyességét (Orbán - Oláh, 2003). A géncsendesítés szerepét az utóbbi években igazolták a daganatképződésben. Ez rendszerint - a BRCA gének esetében is - a promoter régió metilációja révén történik.

Más daganatot okozó mutációk is hozzájárulhatnak az örökletes emlő- és petefészekrák kialakulásához. Ilyen például a herediter non-polyposis kolorektális karcinómát (HNPCC) okozó génhiba, mely a petefészekrák kockázatát három-négyszeresére emeli. (Munkacsoportunk most fejezte be 60 HNPCC-családban az MLH1 és MSH2 "mutátor gének" örökölt mutációinak kimutatását, és megkezdtük az emlőrák kialakulásában közreműködő - újonnan megismert - CHEK-2 gén elemzését.) Ezek mellett bizonyára vannak még fel nem fedezett gének is, amelyek szerepet játszhatnak a szóban forgó daganatok keletkezésében.

BRCA1 és BRCA2 mutációk

A gének felfedezéséhez vezető hosszas és lázas kutatómunka az öröklött mutációk kimutatásával folytatódott. A feladat nem volt könnyű, hiszen a mintegy 100 ezer bázispárt tartalmazó BRCA1 gén az addig felfedezett gének 90 %-ánál nagyobb méretű, a BRCA2 pedig a BRCA1-nél még mintegy kétszer nagyobb.

Az 1995-ben létesült a Breast Cancer Information Core (BIC), a BRCA1 és BRCA2 gének öröklött szekvenciavariánsainak katalógusa. (A BIC adatbázis elérhetősége http://research.nhgri.nih.gov/projects/bic). A BIC jelenleg összesen 3432 variánst ismertet a két BRCA génre. Ezek között káros mutációk, ártalmatlan polimorfizmusok és ún. "besorolatlan variánsok" (misszenz mutációk) szerepelnek. Utóbbiakkal van a legtöbb bajunk. A misszenz mutációk csupán egyetlen aminosavat változtatnak meg, ettől eltekintve a fehérjét érintetlenül hagyják. Néhány esetben ezek a mutációk a fehérje működését felfüggesztik, más esetekben ártalmatlan polimorfizmusként viselkednek. A BIC adatbázisban közel ötszáz BRCA1 és 860 BRCA2 misszenz mutáció szerepel. A velük kapcsolatos rákkockázat (a jövőbeni megbetegedés kockázatának) felmérése nagy nehézséget jelent a genetikusok számára, és a téma ma is intenzív kutatások tárgya. A BRCA1 génnek eddig több mint ezerötszáz különböző variánsát sikerült azonosítani, amelyek közül legalább 1180 képes a BRCA1 gén működését tönkretenni. Közülük csak néhány tucat mutációt mutattak ki több családban is. Számos család rendelkezik egyedi mutációval, amelyek azonosítása csak a teljes gén "betűnkénti" elolvasásával lehetséges. A BRCA2 gén teljes hosszában közel ezerkilencszáz-féle különböző DNS-variánst azonosítottak (ebből közel ezerhatszáz a génműködést tönkretevő (kereteltolódást okozó és nonszenz) mutáció. A BRCA1 génhez hasonlóan a BRCA2 génnek is csak néhány mutációját igazolták több családban.

A BRCA gének öröklött mutációinak azonosítása emlőrákos, petefészekrákos családok daganatos betegeinél kezdődött. A mutáció jelenlétére családfaelemzésekből, az emlő- és petefészekrákos vér szerinti rokonok számából, a megbetegedésük életkorából és a daganatok bizonyos patológiai tulajdonságaiból következtethetünk.

A BRCA gének felfedezése után néhány hónappal ismertettük a hazai emlő- és petefészekrákos családok kialakulásáért felelős BRCA1 és BRCA2 mutációkat (Ramus et al.. 1997a,b). A kutatás kezdete óta közel négyszáz daganatos családban vizsgáltuk a BRCA1 és a BRCA2 gének mutációit. Harminchétféle különböző BRCA1 variánst azonosítottunk, amelyből tizennyolc káros mutációnak, négy besorolatlan variánsnak és tizenöt ártalmatlan polimorfizmusnak bizonyult (1. ábra). A BRCA2 génre összesen negyvenkilencféle különböző variánst figyeltünk meg, ebből 17 mutáció, 18 besorolatlan variáns és 14 polimorfizmus volt (2. ábra). A mutációk a két gén teljes hosszában elszórtan megfigyelhetők, különösen a BRCA2 gén esetében. Azonban a nyugat-európai és észak-amerikai megfigyelésektől eltérően a mutációk jelentős része (a BRCA1 mutációk 80 %-a és a BRCA2 mutációk közel fele) több családban is előfordult. A BRCA1 gén három pontján, a BRCA2 gén két pontján figyelhető meg a mutációk jelentősebb halmozódása. A több családban előforduló mutációk életkorát meghatároztuk, és kiderült, hogy azok ún. alapító (korábbi ősökre visszavezethető) archaikus DNS-szekvenciaváltozások. A leggyakoribb magyarországi mutáció, a BRCA1 gén 5382insC mutációjáról tudjuk például, hogy mintegy harmincnyolc generációval ezelőtt jött létre. Számos új mutációt azonosítottunk, amelyek közül a leggyakoribb BRCA2 mutáció (9326insA) eddig kizárólag magyar származásúakban fordult elő.

1997 óta a munkacsoportunk koordinálásával létrehozott Kelet-közép-európai Rákgenetikai Hálózat nemzetközi vizsgálataiban háromszázhatvan emlő- és/vagy petefészekrákos családban azonosítottuk a BRCA1 és BRCA2 gének öröklött mutációit. A térség hét országában BRCA mutációik teljes spektrumát feltártuk (Magyarország mellett Lengyelország, Cseh Köztársaság, Lettország, Szerbia, Törökország). Összesen száztízféle BRCA mutációt figyeltünk meg, és megállapítottuk, hogy a kelet- és közép-európai térség több országában kis létszámú, populáció-specifikus mutáció adja a BRCA mutációk túlnyomó többségét (Papp et al., 1999; Csókay et al., 1999b; Van der Looij et al., 2000b).

A BRCA1 és BRCA2 fehérjék funkciói

A gének a fehérjetermékeiken keresztül fejtik ki hatásukat a sejtekre, a génmutációk a fehérjék működését zavarják meg. Ezért nagyon fontos a fehérjeműködés tanulmányozása. Az egyes mutációk hatását is csak akkor értjük meg teljesen, ha sikerül feltárni a specifikus fehérjekölcsönhatásokat és hálózatokat. A két fehérje közül a nagyobb méretű (3418 aminosavból álló) BRCA2 fehérje a homológ rekombinációban vesz részt, kevés egyéb szerepéről tudunk még. Az utóbbi évtizedben (a 1863 aminosavból álló) BRCA1 fehérje molekula számos fontos funkcionális doménját azonosították, amelyek egy sor más fehérjével létesítenek kölcsönhatást (3. ábra). Kimutatták, hogy a BRCA fehérjék bonyolult hálózatot alkotva működnek (4. ábra), így a BRCA1 fehérje számos funkciójára derült fény, amelyek a daganatképződésben játszott szerepét bizonyítják. Ilyen pl. a DNS-hibajavításban, a sejtciklus-ellenőrzőpontok megfelelő működésében, a fehérjék ubikvitinálódásában és a kromatin szerkezeti átrendezésében (remodeling) való részvétele (Venkitaraman, 2002).

Az öröklött DNS-hibajavítás képessége megvédi a sejteket a mutációk felhalmozódásától. A DNS-molekula homológ rekombinációval történő javításában a BRCA1 és a BRCA2 egyaránt részt vesz. A BRCA1 a maghártyán belül csoportba rendeződött fehérjék közül a RAD51-hez kapcsolódik. A RAD51 a homológ rekombináció kulcsfehérjéje. A BRCA1 a DNS-sérülés helyén közvetlenül kötődik a RAD51-hez BRC-repeat régióján, illetve a karboxi végen levő doménján keresztül (lásd 3. ábra). BRCA1 hiányában nem képesek további molekulák a RAD51-hez csatlakozni és a DNS-sérülés helyére csoportosulva úgynevezett fókuszt létrehozni. Azok a sejtek, melyekben a BRCA1 vagy a BRCA2 hatása hiányzik, érzékenyebbek a DNS-keresztkötő szerekre (például mitomicin C, ciszplatin) és a kettősszálú töréseket okozó mutagén ágensekre. Ionizációs sugárzás hatására történő kettősszálú DNS-töréseket a BRCA1 és BRCA2 a RAD51-gyel együttműködve homológ rekombináció indukálásával javítja ki. Éppen ezért nem meglepő, hogy a hibás BRCA1-et vagy BRCA2-t kifejező sejtek sokkal érzékenyebbek az ionizációs sugárzásokra, hiszen DNS-javítási rendszerük nem megfelelően dolgozik. Ezekben a sejtekben a kettősszálú törések kijavítása a sok hibát hátrahagyó nem-homológ végillesztéssel történik, ezek a megmaradt hibák pedig további kromoszómaátrendeződésekhez vezethetnek. Úgy vélik, hogy az ilyen módon létrejött kromoszóma-instabilitás a rákos elfajulás alapvető kiváltója. A BRCA1, BRCA2 és RAD51 fehérjéinek mennyisége megnövekszik a sejtciklus "S" (replikációs) fázisába lépve. Ez is azt bizonyítja, hogy hatásukat a DNS-replikáció alatt, illetve utána fejtik ki. A BRCA1 és BRCA2 tehát együtt, közös útvonalon járul hozzá a genom integritásának és a kromoszómák stabilitásának fenntartásához. A BRCA1 nemcsak a kettősszálú DNS-törések kijavításában, hanem a bázis-excíziós repairben (BER) is szerepet játszik. A BRCA1 hibája azt eredményezheti, hogy a transzkripcióval kapcsolatos repair során az RNS-polimeráz II komplex nem képes a hibás nukleotid javítására. Ez pedig a szomatikus mutációk (például G>C transzverziók) gyakoriságának megnövekedéséhez vezethet, mely a BRCA1-mutációt hordozó betegekben gyakran észlelhető jelenség.

A BRCA1 másik jelentős feladata a sejtciklus-ellenőrzőpontok megfelelő működésének biztosítása (4. ábra). A BRCA1 a BASC (BRCA1-Associated Genome Surveillance Complex) része. Ez a komplex olyan fehérjéket foglal magába, mint a NBS1 (Nijmegen Breakage Syndrome1), a RAD50-MRE11 komplex (melynek exonukleáz aktivitása van a kettősszálú DNS-törések helyén), ATM (Ataxia Telangectasia Mutated) fehérje, amely először észleli a kettősszálú töréseket, az ún. "mutátor gének" által kódolt MLH1-PMS1 és az MLH1-MSH6 fehérjék komplexei, a BML fehérje, amelynek hibája a Bloom-szindrómát eredményezi és a DNS-replikációs "C" faktor. A BRCA1-mutáns sejtektől eltérően azonban a BRCA2-ben hibás sejtek nem szenvednek zavart a sejtciklus ellenőrzőpontjai körül. A legtöbb BRCA1-, illetve BRCA2-hiányos sejt apoptotikus folyamat eredményeképp elhal, hiszen a sejtciklus-ellenőrző gének még épek. Ám ha még kulcsfontosságú checkpoint-fehérjék is megsérülnek (például p53 vagy WAF1), a sejtek elkerülik az apoptózist, és a genetikai instabilitás ellenére túlélnek. Ez abnormális kariotípusok kialakulásához vezet, ami gyakran látható az a BRCA1- és BRCA2-mutációt hordozó emlőtumorokban.

Az ubikvitinálódás az ATP-igényes intracelluláris fehérjelebontási folyamat első lépése, mely során a proteoszómákban történő lebontásra ítélt fehérjék megjelölődnek. Az ubikvitináló fehérjék többsége rendelkezik RING-finger motívummal. A BRCA1-nek és a vele kölcsönható BARD1 fehérjének is van RING-finger motívumuk az amino-terminális végükön (3. ábra). Be is bizonyították, hogy a BRCA1-BARD1 komplex valóban részt vesz az ubikvitinilációs folyamatban (4. ábra). Az elmúlt évek kutatási eredményei arra engedtek következtetni, hogy a BRCA1 által közvetített ubikvitinálódás replikációs stressz hatására indukálódik, tehát e fehérje ubikvitinálási funkciója szorosan összefügg a DNS-károsodásra adott sejtválasszal.

A kromatin szerkezeti átrendezése (remodeling) a kettősszálú DNS-törések körül figyelhető meg. Valószínűleg serkentő hatással lehet a DNS-javításra. Számos multimer komplex - a BASC-ot is beleértve - részt vesz ebben a folyamatban. Kísérletek azt bizonyítják, hogy a BRCA1 nemcsak a BASC komplex része, hanem olyan más komplexekkel is kapcsolatot létesít, melyek fehérjéi a kromatinszerkezet átrendezéséért felelősek (SW1 és SNF).

A BRCA1 és BRCA2 gének mutációival kapcsolatos rákkockázat

Az élettartamra vonatkoztatott rákkockázatot általában hetvenéves korig határozzák meg. A népesség szintjén az emlőrák kockázata 8-10 %, a petefészekrák kockázata 1-2 %. Az örökletes emlőrák esetek fele (Magyarországon közel kétharmada) a BRCA1 gén mutációjára vezethető vissza. Ezek a daganatos betegségek feltűnően fiatal korban jelentkeznek, az esetek 50 %-a 41 éves kor előtt kerül felismerésre. Tíz évvel a BRCA gének felfedezése után még ellentmondásosak az irodalomban olvasható, a BRCA-mutációkkal kapcsolatos emlőrák-kockázati becslések. Steven Narod és William Foulkes (2004) referátumában az eddigi kockázati eredményeket összesítve azt közlik, hogy a BRCA1 génhibát hordozó nők 80 %-a betegszik meg élete során emlőrákban. Ennél alacsonyabb (de még így is magas) kockázati értéket ad meg egy kiterjedt nemzetközi tanulmányunk, amelyben a családtörténetre nem szelektált 12 ezer BRCA1-mutációt hordozó betegen végzett kockázati elemzés eredményéről számolunk be. Eszerint a BRCA1-mutációt hordozók kumulatív kockázata emlőrákra hetvenéves korig 65 % (Antoniou et al., 2003). Az eltérést magyarázhatja, hogy az első számítások nagykockázatú családokon történtek, aminek következtében a hordozók kockázatát rendszerint magasabbnak számítják, mint a nemszelektált esetekben várható értékek (utóbbiakban nem a családtörténetre alapozzák a betegek kiválasztását). A későbbiekben várhatunk pontosabb rákkockázati adatokat, ha majd megfelelő számú, azonos mutációt hordozó beteg adata áll rendelkezésre.

Vélhetően az örökletes petefészekrákok többségét is a BRCA1 gén mutációja okozza. A BRCA1 gén hibája esetén a petefészekrák kialakulásának valószínűsége 40 %. Ezekben a betegekben a petefészek daganata általában korábban jelentkezik (átlagéletkor 48 év), mint a szokványos népességben (átlagéletkor 61 év). A fiatal életkor itt azonban nem annyira kifejezett, mint a többi BRCA1-mutációval összefüggő daganat esetén. Olyan BRCA1 génhibával sújtott családban, ahol emlő- és petefészekrák egyaránt előfordul, 80 % felett van annak a valószínűsége, hogy a BRCA1-mutációt hordozó nő hetvenéves koráig valamelyik rákban megbetegszik. Az emlő- és petefészekrákon kívül a BRCA1 hordozók esetében jelentős kockázatnövekedés volt kimutatható hasnyálmirigyrákra, továbbá a méhnyak és a méh rosszindulatú daganataira. Emelkedett kockázat feltételezhető prosztatarákra 65 éves kor alatt. A fentieken kívül a nőgyógyászati (kürt-) tumorok és a hashártya daganatainak fokozott kockázatát közöltük (Antoniou et al., 2003).).

A BRCA2-mutációt hordozó nőknél az emlőrák kockázata hasonló, mint a BRCA1 génhiba esetén. A BRCA2-mutációk is gyakran okoznak már a változókor előtt kialakuló daganatos betegségeket. A BRCA2 gén hibája, ellentétben a BRCA1 mutációjával, a férfi emlőrák kockázatát is növeli. BRCA2-mutációval kapcsolatos a hazai férfi emlőrákos megbetegedések közel egyharmada. A női emlőrákkal ellentétben a férfiak megbetegedései rendszerint idősebb korban (átlagosan 62 életév körül) alakulnak ki (Csókay et al., 1999a).

A BRCA2 gén mutációi is növelik a petefészekrák kialakulásának kockázatát, de a daganatok előfordulása ritkább, mint BRCA1 génhiba esetén. Az is megfigyelhető, hogy a BRCA2-mutációkkal kapcsolatos petefészekrákok későbbi életkorban alakulnak ki. A BRCA2-mutációt hordozó családokban prosztata-, hasnyálmirigy- és vastagbél-karcinómát is leírtak.

A petefészekrák kockázatát a BRCA2 gén mutációinak helye is befolyásolja. A gén közepén található OCCR régió (Ovarian Cancer Cluster Region) mutációi úgy tűnik, hogy nagyobb kockázatot jelentenek a mutációhordozók részére, mint a régión kívüli génterületek mutációi. Érdekes módon azonban a BRCA2 OCCR-régiójában található 6174delT mutáció (az askenázi zsidó származásúakban gyakori mutáció) élettartamra vonatkoztatott emlőrák kockázata csak 20 %, szemben a régión kívüli BRCA2-mutációkkal és a BRCA1 gén mutációival. Munkacsoportunk azt is igazolta, hogy a BRCA1-mutáció helye is befolyással van a petefészekrák kockázatára. Megfigyeltük, hogy a BRCA1 gén "elején" levő mutációk (például az askenázi zsidó származásúakban gyakori 185delAG vagy a német származásúakban gyakoribb 300T>G mutáció) az emlőrák mellett jelentősen növeli a petefészekrák kialakulásának kockázatát (Van der Looij et al., 2000).

Az emlő- és petefészekrák iránti genetikai fogékonyság vizsgálata (BRCA1-BRCA2 teszt)

Az utóbbi évtizedben öt, gyermekkori rákra hajlamosító génnel kapcsolatban és a felnőttkori gyakori daganatok három csoportjában (örökletes emlő-petefészekrák, vastagbél-végbélrák és a melanóma esetében) vezették be a hajlamosító gének mutációjának klinikai azonosítását (Oláh 1999; 2003). A BRCA-teszt a genetikai állomány elemzését jelenti, és a daganatos betegséghajlamért felelős örökölhető DNS-szekvenciaváltozások kimutatására irányul. A BRCA-teszt bevezetését óriási érdeklődés, de aggodalom is kísérte (negatív pszichikai hatástól, genetikai diszkriminációtól tartottak). Különösen a teszt kereskedelmi forgalmazása váltott ki világméretű tiltakozást. Még a Humán Genom Program vezetője, Francis Collins is megszólalt az ügyben, és 1996-ban a tekintélyes New England Journal of Medicine hasábjain úgy nyilatkozott, hogy "mivel a mutációt hordozók rákkockázata nem ítélhető meg pontosan, és a betegség megelőzésére rendelkezésre álló beavatkozások hatékonysága is bizonytalan, a teszt kizárólag kutatás részeként, genetikai tanácsadás keretében (az intézet etikai bizottságának engedélyével és a vizsgálni kívánt személy tájékozott beleegyezésével) végezhető." Visszatekintve, szerencsére sok félelem alaptalannak bizonyult. Ennek ellenére nem hagyhatók figyelmen kívül a kétségtelenül meglévő pszichikai és társadalmi hatások. A teszt alkalmazásának szakmai feltételeit is még nagymértékben javítani kell. A genetikai diszkriminációt törvények, moratóriumok tiltják (a magyar genetikai törvény az országgyűlési tárgyalásra vár). A megelőző sebészeti beavatkozásokról igazolódott, hogy jelentősen csökkentik a daganatos megbetegedések kockázatát (Rebbeck et al., 2004). Észak-Amerikában a BRCA gének valamelyik káros mutációját hordozó nők 60%-a élt a petefészkek megelőző műtéti eltávolítása lehetőségével az utóbbi évtizedben, 25 %-uk kérte az emlők megelőző műtéti eltávolítását, és csupán 12 % választotta a gyógyszeres (tamoxifen) megelőzést. Európában a szoros megfigyelést részesítik előnyben, és még a petefészkek műtéti eltávolítását (a kívánt gyermekszám elérése után). A rákgenetikai tesztek Észak-Amerika, Európa, Ausztrália országaiban és Izraelben terjedtek el (a zsidó származásúak 2 %-a hordozza valamelyik BRCA-mutációt). Ázsia, Dél-Amerika és Afrika országaiban egyelőre kevés mutációelemzést végeztek. Magyarországon (multidiszciplináris együttműködésben és genetikai tanácsadás keretében) az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztálya biztosítja a beutalt személyek molekuláris rákgenetikai szűrővizsgálatát. Előzetes vizsgálataink szerint Magyarországon kétszázötven nő közül egy örökölt káros mutációt tartalmazó BRCA1 vagy BRCA2 gént. Így valószínűsíthetően 13 ezer középkorú (15-59 éves) nő hordozhat BRCA-mutációt. Közülük eddig néhány száz esetében mutattunk ki öröklött BRCA-mutációt.

A BRCA1 és BRCA2 gének klinikai jelentőségének ismeretében különösen fontos a mutációhordozók azonosítása, különösen akkor, ha a családban már fordult elő fiatalon jelentkező daganatos betegség. Jelenleg számos laboratóriumi eljárás ismeretes a génhiba kimutatására, ezeket rendszerint a perifériás vér leukocitáiból végzik. Hogy mikor melyik módszert használjuk, azt több körülmény, szakmai megfontolás befolyásolja. A BRCA1, BRCA2 és több más gén mutációinak meghatározására munkacsoportunk által rutinszerűen alkalmazott módszereket, azok előnyeit és hátrányait az 1. táblázat szemlélteti. A teljes génszekvencia-vizsgálat különösen fontos olyan nagy gének esetén, mint például a BRCA1 vagy BRCA2, amelyeknél a mutáció a gén bármely pontján bekövetkezhet. Amennyiben a beteg bármely vérrokonánál már kimutattak génhibát, a teljes génszekvencia-vizsgálat nem szükséges. Ehelyett mutációspecifikus vizsgálatot végzünk, melynek során csak azt a rövid génszakaszt vizsgáljuk, amelyen a keresett génhiba található. Hazánkban a BRCA1 gén 5382insC, 300T>G, 185delAG, valamint a BRCA2 gén 9326insA és 6174delT mutációinak együttes gyakorisága meghaladja az összes BRCA-mutáció előfordulási gyakoriságának 72 %-át, ezért az említett öt mutációra specifikus vizsgálatot célszerű először elvégezni. Negatív eredmény esetén folytatni kell mindkét óriás gén teljes, "betűnkénti olvasását", ami rendszerint több hétig-hónapig tartó elfoglaltságot ad a molekuláris genetikusnak.

A rákhajlam klinikai genetikai vizsgálata többlépcsős folyamat, mely a családi és a kórelőzményen alapuló gondos betegkiválasztással kezdődik. A jelöltek a vizsgálat megkezdése előtt felvilágosítást és tanácsadást igényelnek annak érdekében, hogy döntésüket kellő információk birtokában hozhassák meg. A vizsgálat eredménye akár pozitív, akár negatív, akár nem informatív (besorolatlan variánst azonosítottak), a genetikai vizsgálatot követő gondozást mindig az adott egyénre kell tervezni. Pozitív eredmény esetén a gondozás lehetőségei magukba foglalják a rendszeres és gondos szűrővizsgálatokat, a gyógyszeres megelőzést és a profilaktikus műtéti beavatkozásokat. A genetikailag fogékony nőknél az emlő rendszeres szűrővizsgálata elégséges lehet az emlőrák kockázatának csökkentésére, a kívánt gyermekszám elérése után viszont a petefészkek eltávolítása javasolt a petefészekrák megelőzése és az emlőrákkockázat csökkentése céljából.

A BRCA-vizsgálatok talán legfontosabb mozzanata a vizsgálandó személyek kiválasztása. Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) 1996-os ajánlása szerint genetikai vizsgálat csak "rákos betegségek családi halmozódása és a családban igen fiatal korban jelentkező daganatos betegség" esetén indokolt. Eszerint a vizsgálatnak klinikai szempontból csak akkor van jelentősége, ha a mutáció hordozásának valószínűsége legalább 10 %. Például azok a nők, akik ötvenéves koruk előtt emlőrákban megbetegednek, 25 % eséllyel hordozzák a BRCA1 vagy BRCA2 gén mutációinak valamelyikét, amennyiben bármely (első-, másod- vagy harmadfokú) vérrokonuknál szintén előfordult ötvenéves kor alatt jelentkező emlőrák. Még nagyobb, 35 % a génhiba lehetősége azoknál az ötven év alatti emlőrákos betegeknél, akiknek valamely vérrokona, bármely életkorban, petefészekrákban szenvedett. Megerősített megfigyelés, hogy a fiatal életkorban jelentkező emlőrákos betegségek száma, az emlő- és petefészekrák együttes gyakorisága, valamint akár egyetlen férfi emlőrákos vérrokon családtag tűnik a genetikai hajlam szempontjából a legmeghatározóbbnak. Az ilyen családokban az orvos genetikai vizsgálatot javasolhat. A BRCA-vizsgálatra történő beutalás feltételeit a 2. táblázat foglalja össze. A molekuláris rákgenetikai szűrővizsgálatok javallatait és korlátait, valamint a hazai tapasztalatokat magyar nyelvű tanulmány tartalmazza (Oláh, 2003). Ha az örökletes rák kockázata az adott esetben kérdéses, célszerű kikérni egy genetikus tanácsát, aki részletes családfavizsgálathoz szükséges megfelelő gyakorlattal és idővel rendelkezik. A családi kórelőzmény gondos felvételét követően a tanácsot adó szakember meg tudja különböztetni a magas és alacsony kockázatú családokat. Megfelelő gyakorlattal rendelkezik a magas kockázattól megrettent vagy a kockázatukhoz mérten túlzott aggodalmat mutató betegek tanácsokkal való ellátásában is.

A jövő kutatásai

Az emlőrák genetikájával és epidemiológiájával (elterjedésével) kapcsolatos nemzetközi kutatási együttműködéseket 1990-ben történt megalapítása óta (az EU támogatását élvező) Breast Cancer Linkage Consortium (BCLC) koordinálja. A konzorcium (1993 óta a szerző munkacsoportja is tagja) a BRCA1 és a BRCA2 gének felfedezése után sem oszlott fel; számos nemzetközi kutatást segített a betegség-kockázat, a BRCA-mutációval kapcsolatos klinikai, patológiai jellemzők azonosításában, új "emlőrák-gének" megismerésében. Az EU 6. Keretprogram 1. prioritása a LIFE SCIENCES, GENOMICS AND BIOTECHNOLOGY FOR HEALTH kitüntetetten támogatja a Familiáris daganatok észlelése, megelőzése és kezelése tárgyú, több szakma együttműködésében végzett kutatásokat, amelyek az ismert hajlamosító gének további jellemzésére és újak felfedezésére, molekuláris "ujjlenyomatuk" elkészítésére irányulnak (emlő-, prosztata-, petefészek-, vastagbél- és bőrrák esetekben). Különösen nagy hangsúlyt fektetnek olyan új megközelítések kidolgozására, amelyek a genomikai kutatások eredményeit hasznosítják a betegség korai észlelése, diagnózisa érdekében, és segítik a kockázatbecslést (családonként két vagy több daganat kialakulására).

Az elkövetkező évek során újabb információk várhatók arról, hogy milyen következményekkel járnak az ivarsejtek BRCA1 és BRCA2 génjeinek hibái. A genetikai fogékonyság vizsgálatával foglalkozó orvosoknak folyamatosan követniük kell a kutatómunka eredményeit, hogy az optimális ellátást biztosítani tudják betegeik számára.

Kulcsszavak: BRCA1, BRCA2, genetikai fogékonyság rákra, női és férfi emlőrák, petefészekrák, rákgenetika




15. B.Gábor 2011. 08. 09. 16:10:13
Rákbetegek fóruma
Szia!
Nem baj! A szomszédunkban is van egy ilyen dolgozó, de pl. a B17-et nem vállalta.A mostanit nem kérdeztem meg, de sejtem, hogy ezt se fogja..
Mindenki ilyen nehezen jut el orvosig?

Az e-mail címem: lorinczedit&yahoo.com.

Kedves fórumozók! Van köztetek esetleg budapesti, akinek az orvosa C-vitamin infúzióval kezeli, és meg is adhatja az orvos elérhetőségét?
Már csak azért is jó lenne az orvos, mert ki irhatná ki neki a vizsgálatokat, vérvételt stb?
Nyilván a sugárterápia után is lesznek ezek, de biztos, ami biztos alapon...Kérlek segítsetek.
Jó egészséget mindenkinek.


16. szbabi 2011. 07. 07. 11:53:19
Rákbetegek fóruma
Zsolt!
Én ismerem a céget.
A baj csak az, hogy sokaknál sajna mutáns az a gén, aminek vad típusára lehet alkalmazni a célzott kezelést. Sajna férjemnél is ez a helyzet.
(Egyébként az Orsz. Onkológiai Intézetben is elvégzik a vizsgálatokat OEP alapon..bár szerintem ezt nem időben teszik meg !!!, ezért jobb a KPS. Igaz, az fizetős, de megfizethető az ár, tényleg.
Jó egészséget mindenkinek, a betegeknek pedig gyógyulást, erőt, kitartást!!!!


17. Maka 2011. 06. 17. 11:17:49
Rákbetegek fóruma
Kedves Forumozok !

Talan hasznal valakinek, felhivom a figyelmeteket a Kurkumara ! Nem draga, termszetes es nem is ehetetlen. Kivanom, hogy aki hasznalja valjek egeszsegere. En hasznalom !

Kurkuma, a rákgyógyító fűszer
Natúrsziget 2010. november 9. kedd, 19:00
Betűméret kisebb betű nagyobb betű Nyomtatás E-mail
Értékelje az írást 1 2 3 4 5 (0 szavazat)
A kurkumin egy intenzív, sárgás-narancsos színű színezékanyag, ami az egyik legkedveltebb indiai fűszerben, a kurkumában fordul elő természetes formában. Ez a színezékanyag a curry egyik legfontosabb alkotóeleme, ennek köszönheti színét is. Azt már számos tanulmány igazolta, hogy a kurkumin az Alzheimer-kór, a cukorbetegség, a mellrák és az agydaganat gyógyításában nagyon hatásos, de az, hogy az epeúti problémák és a súlyos májkárosodás gyógyításában is nagy szerepet játszik, eddig nem volt ismert.


A kutatás

A grazi orvosi egyetem kutatói Dr. Michael Trauner professzor vezetésével egereken tesztelték a kurkumin gyógyító hatását, amelyben houstoni kutatók is közreműködtek. A szakemberek elsősorban azt vizsgálták, milyen hatást fejt ki ez a sárga-narancs színű színezék valamilyen genetikai hiba vagy autoimmun betegség következtében kialakult máj-, epehólyag- és epevezeték-gyulladás gyógyításában. A kutatás során krónikus májgyulladásban szenvedő egerek etettek több héten át kurkuminos ételekkel, majd megvizsgálták az állatok szövet- és vérmintáit. Az elemzett mintákat összehasonlították normál táplálékon tartott egerekből nyert mintákkal, és az elemzésekből kiderült, hogy a kurkumin jelentősen csökkentette az epevezeték elzáródását és az epében lévő gyulladást, valamint mérsékelte a májsejtek károsodást is.

Biztató eredmények

„A kutatás eredményei nagyon biztatóak. Bár a vizsgálatok még gyerekcipőben járnak, azt már most biztosan állíthatom, hogy a kurkumin képes csökkenteni a szervezetben lévő gyulladásos folyamatokat" – összegezte a vizsgálatokat a kutatás vezetője, Michael Trauner professzor. A kurkumin mindemellett a krónikus, előrehaladott májkárosodás gyógyításában is segíthet, amelyet egyébként legtöbbször csak májátültetéssel lehet kezelni.

Érdekességek

Indiában a nők kurkumás vízzel mossák meg az arcukat, amitől aranyló és fénylő színű lesz a bőrük. A kurkuma tisztítja a pórusokat, fokozza a vérkeringést és szabályozza a faggyúmirigyek működését.
Kígyómarásnál, pókcsípésnél Indiában tejben oldják fel a kurkumát, és ezt isszák meg.
Ha a kurkumához hozzáadunk egy kevés lisztet, sűrű pépet kapunk, ami minden bőrsérülésre, égési sebekre és horzsolásokra is enyhet ad.
Ha mézben 1:1 arányban feloldunk kurkumát, és naponta 4-6 alkalommal fogyasztjuk, csökkenti a köhögést, és feloldja a torokban a lerakódásokat.


18. Frida 2011. 05. 21. 23:22:22
Rákbetegek fóruma
Kedves Gabi!

Elősször is fogadd együttérzésemet édesanyád elvesztésében.
Sajnos én is elveszítettem de én már régen még 14 éves voltam ő pedig csak 30 és miért? mert az orvosoknak fontosabb volt a karácsonyfát díszíteni a kórházban. A fájdalmadon az idő tud segíteni tudom ez most nem vigasztal, meg az hogy hidd el ő jó helyen van.Legalábbis én ezt hiszem.
Én ritkán olvasgattam sajnos a fórumot, azért sajnos mert most látom mennyi segítőkész ember van a világon, és itt tényleg mindenki segíteni próbál mindenkinek. Így csak most olvastam édesapád betegségét is. Korábban írtad, hogy teljes gégeeltávolítás történt októberben. Megszeretném kérdezni hogy most hogy van édesapád?Nálunk is sajnos ez a helyzet, apámnál 2 hete történt a gégeeltávolítás.Még korházban van mert varatszedés miatt nem engedik még haza.Kérlek írd meg mindent amit eltudsz mondani nekem hogy nálatok mi volt a műtét után.Volt e esetleg kemo, sugár. Mert apám nem kap semmit, indok az orvos szerint sugarat már kapott ősszel nem kaphat, kemo meg nem kell, de persze azt nem tudja lett e most szóródás. Szóval elvagyok keseredve nagyon.Meg érdekelne az is hogy meddig fájt apukádnak műtét után, neki még nagy fájdalmai vannak tapasz + gyógyszer és még így is fáj, jó gondolom ez természetes hogy friss vágás fáj. Bár ő szegénykém már tavaly szeptember óta fájdalomcsillapítón él de az sem segített a fájdalmán, bízom benne hogy attól már csak jobb lesz.Enni, inni tud. Ja és még kérdés:mikor kapott apukád mikrofont hogy tudjon beszélni?meg műtét után mikor csináltak vizsgálatokat és miket?ezt azért kérdezem, mert már arra is gondoltam hogy sajna mi kifogtuk a nem alapos orvost, mert eddig is Ct helyett uh volt, és most is azt mondta nem csináltat semmi vizsgálatot mert műtét miatt fals eredményt mutatna, meg sajna meg van az okom arra hogy ne bízzak az orvosában mert 2 hónapig úgy fulladt hogy alig kapott levegőt és a válasz az volt a sugárterápia mellékhatása nyugodjon meg tumor nincs írt calcium muskot, ja mi meg is nyugodtunk de kár volt mert mégis volt daganat.
Próbáltatok valami étrendkiegészítőt?Én a gyógygombán gondolkodom de olvasok rosszat is meg jót is, hát nem tudom.

Ha valaki más is tud ebben segíteni légyszi írjátok meg.
Nagyon köszönöm.És gyógyulást kívánok mindenkinek!


19. Bebe 2011. 03. 21. 14:15:15
Rákbetegek fóruma
Kedves Cinci! Kámától kaptam továbbküldősben:

Minden magyarnak törvény adta joga C-vitamin terápiát kérni, azzal együtt, hogy visszautasítja az immunrendszert romboló kemoterápiát és az esetleges sugárkezelést.
Minden magyar kórház kötelessége ezt a kérést teljesíteni.
Egészségügyi Törvény ide vonatkozó pontjai:
6. § Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén ő az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.
8. § (3) A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát.
E sorok írásakor Magyarországon - állami kórházban - egy rákos beteg már részesül
C-vitamin terápiában, aki nem kap mellette sem kemoterápiát, sem sugárkezelést.
Ehhez az alábbi nyilatkozatot kell tenni :





NYILATKOZAT
(minta)

Alulírott .............................................................................. (születési hely, idő,s zemélyi szám stb.)
......................................... alatti lakos saját erkölcsi és anyagi felelősségemre kérem és vállalom a mellékelt protokoll szerinti intravénás C-vitamin kezelést.
Az ebből esetlegesen előforduló szövődmények tekintetében lemondok a .................................
Kórházzal szembeni minden kártérítési igényemről.
.............................., 2011. .......... .........
........................................................
aláírás
Tanúk:
................................................... .......................................................
aláírás aláírás
Név, cím, szem.ig.sz. stb. Név, cím, szem.ig.sz. stb.





Amennyiben adott intézmény vissza akarja utasítani a beteg vagy családtagja(i) kérését, kérje meg, tegyék ezt írásban és forduljon a kórház betegjogi képviselőjéhez.
A szájon át adott C vitamin felszívódása nem éri el azt a plazma C vitamin szintet, amit az intravénásan adott esetben mértek. Emellett azt is leírták, hogy az intravénásan adott C vitamin a ráksejtekre nézve toxikus (6).
A legtöbb emlős, az ember, és a főemlősök az L-gulonolakton oxidáz hiány miatt nem képesek előállítani glukózból a C vitamint. Ezért a megfelelő mennyiséget tápanyagokból és kiegészítőkből kell felvenni. A C vitamin, mint antioxidáns központi szerepet játszik a lizinből történő L-karnitin szintézisben, az ingerületátvivő anyagok szintézisében, a citokrom p-450 aktivitásában, a koleszterol anyagcserében, az exogén anyagok méregtelenítésében (7-10). Amikor nagy dózisban adják akkor a C vitaminnak "energiageneráló" hatása lehet (11). Az egészséges emberekéhez hasonlítva a rákos betegek C vitamin szintje a vérben szignifikánsan csökken, mert a rákos pácienseknek több C vitaminra van szükségük (12, 13). A végső stádiumú, rákos betegeknek, akiknek kevesebb, mint 6 hónap túlélést állapítottak meg, a jobb életminőség ugyanolyan fontos, mint a rák kezelése. Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy a nagydózisú C vitaminkezelés után megvizsgálják az életminőségben bekövetkezett változásokat.
A C vitamin terápiás jelentőségét - beleértve a rákellenes hatását, pozitív befolyását a központi idegrendszerre és a mentális képességekre, hatását a fájdalom enyhítésére, közreműködését az energia keletkezésében - valószínűnek tartották, amikor végső stádiumú rákos betegeket kezeltek vele. A C vitamin rákellenes hatásai: a tumorsejtek fokozott citotoxicitása, kollagén szintézis befolyásolása, antioxidáns hatása, immunrendszer serkentése és bizonyos aminosavak koncentrációjának befolyásolása. Először, a ráksejtek legyőzésének mehanizmusa magyarázza, hogy a C vitamin a vérben dehidroaszkorbátsavvá oxidálódik, ami a glükóz transzporttal szabadon átjut a sejtmembránon. Amikor a dehidroaszkobátsav bejut a ráksejtekbe a glutation aszkorbinsavvá alakítja (C vitamin), amely nem juthat ki a ráksejtből.
Ez az aszkorbinsav aztán ismét dehidroaszkorbáttá alakul és H2O2 -t produkál, ami károsítja a ráksejteket (15). A ráksejtek környékén magasabb C vitamin szintet találtak, mint a normál sejtek körül (16). Casciari és munkatársai közölték, hogy a tumorsejtek apoptózisa az összes páciens 42.9 % -ában, a nekrózis 24.4 %-ában figyelhető meg, ha a páciensek vérében a C vitamin szintje 11.2 mM volt. Leírták, hogy az apoptózis 57.6 %-ra, a nekrózis 33.1 %-ra emelkedett, ha a plazma C vitamin szintje magasabb, 33.7 mM volt (17). Másodszor a kollagén szintézis fokozódása gátolja a ráksejtek növekedését, ami a ráksejtek apoptózisához és nekrózisához vezet (18). A ráksejtek kollagenáz enzimet bocsátanak ki, ami oldja a sejtek és szövetek közti kollagént. Ez azt jelenti, hogy az enzim feloldja a bazális membránt. A kollagén állapota és az extracelluláris hálózat képessé teszi a ráksejteket, hogy bejussanak és károsítsák a normál szöveteket. A C vitamin által fokozott kollagén szintézis növeli a membrán mechanikai integritását és kohézióját, így megakadályozza a ráksejtek növekedését.
Harmadszor a C vitamin antioxidáns tulajdonsága megakadályozza a szabad gyökök okozta ráknövekedést (3, 19). Igen érdekes, hogy a ráksejtek felveszik a C vitamin oxidált formáját. Negyedszer a C vitamin elősegíti az immunrendszer működését, növeli a fertőzések elleni harcban szerepet játszó fehérvérsejtek számát és az interferon szintet, így a ráksejtek visszaszorulnak és megsemmisülnek (20, 21). Végül a testfolyadékokban a C vitamin meg tudja változtatni bizonyos aminosavak szintjét, kimeríti a tumor gyors növekedéshez szükséges lysine és cytein aminosavak optimálisan szükséges mennyiségét (22, 23).
A C vitamin hatása a központi idegrendszerre és a mentális képességre a következő mechanizmuson alapszik: Először a megnövekedett cAMP szint képessé teszi a C vitamint, hogy blokkolja a foszfodiészterázt (cAMPlebontásáért felelős enzim), így a cAMP nem bomlik le (24). A vér emelkedett cAMP szintje fokozza a mentális képességet. Másodszor a C vitamin szintén megakadályozza a toxikus ingerületátvivő anyagok kialakulását. A C vitamin hiánya beindítja az adrenalin és a noradrenalin oxidációját, adrenalokrom és noradrenokrom keletkezik melyeknek toxikus hatása különböző problémákat vet fel (25).
A C vitamin hatásának a fájdalom enyhítésére számos magyarázat van (26). Először cAMP által serkentett gyulladás ellenes hatása van, ami emeli a szteroid termelést. Másodszor csökkenti a vér Ca szintjét és növeli a csontok Ca felvételét, következésképen enyhül a csont fájdalma (27).
Az utóbbi időben felfedezték, hogy a C vitamin támogatja a test energia utánpótlását (28). Ezt a vitamin az oxidációs redukciós potenciáljával oldja meg, ugyanis képes elektronokat adni a mitokondrium elektron szállító rendszerének, az energiatermelés növeléséhez.
Mióta Szentgyörgyi 1928-ban először közölte a C vitamin hatásosságát, tanulmányok jelentek meg ebben a témakörben és a rákellenes hatása még jelenleg is vitatéma. Cameron és munkatársai szerint a vitamin előnyös a rákkezelésben. Viszont a Mayo Klinika szerint nincs rákellenes hatása (5). A vizsgálatokat végzők, az ellentétes eredmények miatt, idézték a különböző kezelési módszereket. Korábban, intravénásan 10g C vitamint alkalmaztak és ugyanakkor szájon át is adták, később aztán csak szájon át. Padayatty és munkatársai bizonyították, hogy nehéz elérni a plazma 220 M/L C vitamin szintjét, ha csak szájon át adják. Ez a szint szükséges a rákellenes hatáshoz és intravénás adással elérhető (6). Eredményeik tudományos alapot adtak ahhoz, hogy a C vitamint intravénásan alkalmazzák a rák gyógyításában.
A C vitamin vizoldékony és nagy dózisban alkalmazva sem toxikus. Ez a kezelés csak úgy alkalmazható, ha a páciens nem szenved glukoz6foszfát dehidrogenáz hiányban (29). Ezeknél a pacienseknél hemolizis léphet fel. Mielőtt a kezelést alkalmaznák, tesztelni kell, hogy van-e ilyen hiányosság.
Bár a rákellenes hatással kapcsolatban még mindig van ellenvélemény, a C vitamin használata úgy tekinthető, mint, egy biztos és hatásos terápia a végső állapotú rákos betegek életminőségének javítására.

Dr. Linus Pauling azért kapott Nobel díjat 1952-ben (azóta is Ő a egyedüli orvos, aki egyedül is kapott orvosi Nobel-díjat!, az elsőt a Szentgyörgyivel közösen kapták a C-vitaminért)), mert megállapította és tudományosan igazolta is azt a megállapítását, hogy egy felnőtt embernek naponta 16.000 -20.000 mg C-vitaminra van szüksége. Ő maga is annyit szedett, s én is már jó 10 éve napi 20-25 ezer mg-nyit viszek be a szervezetembe nyújtott felszívódású C-1000-sek formájában (4000mg), valamint 16-20 ezer mg-ot patikai aszkorbinsavval, desztilláltvízzel és csipkebogyószörppel készített 1 literes ital formájában, a nap során apró kortyokba elosztva fogyasztom el.

Weixl-Várhegyi László a Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületének tagja, természetgyógyász, ny.r.mérnök-alezredes


20. Maka 2011. 01. 14. 7:37:32
Rákbetegek fóruma


Erdekes ez a cikk, de az utolso bekezdes a legerdekesebb. Ezt sajnos mindannyian erezzük, hogy igy van.

Agykutatók: a szerelem enyhíti a fájdalmat
A szerelem megsebez, legalábbis sok romantikus költő műveiben, de a legújabb amerikai kutatások szerint képes enyhíteni is a fájdalmat.


Az agy működéséről készített felvételek alapján elmondható, hogy a fájdalom által kiváltott idegi válaszban érintett agyterületek a szerelmes gondolatok hatására is aktiválódnak.

A szerelem kezdeti és későbbi szakaszában

A Stanford Egyetem kutatói enyhe fájdalom ingert adtak15 diáknak, miközben ellenőrizték, hogy a szerelmükről készült fényképek nézegetése eltéríti-e őket ettől. A PLoS One folyóirat tudósítása szerint a tanulmány olyan emberekre koncentrált, akik éppen beléptek a szerelem kezdeti szakaszába, mivel így a szerelem „kábító hatása” jobban háttérbe szorulhat. A kísérletet végző kutatók agyfunkció-elemző mágneses rezonancia (fMRI) vizsgálatokat végeztek az agy különböző területein jelentkező aktivitás felmérésére. Ismeretes egy ideje, hogy a szerelem erőteljes átélése számos különböző agyterület intenzív aktivitásával áll összefüggésben. Többek között, ide tartoznak az agy boldogságérzésért felelős területei, amelyek édességektől kezdve akár a kokainig terjedő skálán található dopaminvegyületekre reagálnak.

A Stanford Egyetem kutatói megfigyelték, hogy fájdalom érzésekor ugyanazok a területek villannak fel, és elkezdték megfigyelni, hogy az egyik befolyásolhatja-e a másikat. Egy tucat olyan hallgatót toboroztak össze, akik társkapcsolatuk első kilenc hónapjában jártak, amit úgy definiáltak, mint „az intenzív szerelem első fázisa.” Valamennyiüket megkérték, hogy hozzanak egy képet szeretett társukról, és egy fotót egy másik vonzó ismerősükről. Miközben agyukat szkennelték, megmutatták nekik ezeket a képeket, ugyanakkor számítógéppel szabályozható hőmérsékletű elektromos fűtőelektródákat erősítettek a kezükhöz, melyekre enyhe fájdalominger-szintet állították be.

Azt találták, hogy a szerelmesükről készült kép látványa jobban csökkentette a fájdalomérzést, mint egy ismerős képének nézegetése. Paul Gilbert professzor, Derby egyetemének neuropszichológusa szerint mivel a Stanfordi kutatók által felfedezett hatás rövidéletű, csak a szerelem kezdeti stádiumában jelentkezik, ezt olyan élménnyel kell helyettesíteni a kapcsolat későbbi szakaszában, ami a biztonság és öröm átélésével endorfinok termelődését segíti elő.

A szeretet fontos kérdés az egészségügyi ellátásban is

Gilbert azt is hozzátette, hogy egyértelmű kapcsolat mutatható ki az érzelmi állapotok és a fájdalomérzés között. „Egy szemléletes példa erre a futballista esete, aki fájdalmas sérülést szenvedett el, de felfokozott érzelmi állapota miatt képes tovább játszani” – magyarázta. Dr Jarred Younger kutató szerint a „a szeretet által kiváltott fájdalomcsillapítás” az agy olyan ősi funkcióihoz kapcsolódik, amelyek a fájdalmat megszüntető ópiátokhoz hasonlóan működnek. „Egy kulcsfontosságú terület a nukleusz akkumbensz, a kokain-, ópium- és más drogfüggőségek kulcsfontosságú jutalomfüggő központja.

„Fontos felismernünk, hogy a magányos és depressziós emberek fájdalomküszöbe nagyon alacsony, míg a biztonságot és törődést átélő embereknél, ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Ez egy fontos kérdés lehet az egészségügyi ellátásban, amikor néha csak gyorsan áthajtják a betegeket a rendszeren, és nem törődnek a gondoskodással, aminek pedig az egyik legfontosabb szempontnak kellene lennie” – folytatta a gondolat kifejtését a kutató.

atv.hu/BBC


21. habveros 2011. 01. 13. 12:02:28
Rákbetegek fóruma
Kedves Nyuszika!

Kedélyborzoló!:

Növeli a rákkockázatot a sok CT-vizsgálat
2009. december 18., péntek, 16:00
Az Archives of Internal Medicine - az egyik JAMA lap - decemberi kettős kiadása két tanulmányt is közöl, melyek a komputertomográfia (CT) okozta sugárterhelésre visszavezethető rákos megbetegedések kockázatát elemzik. Ez a sugárterhelés nagyobb mértékű, mint amilyennek eddig gondolták: a jelenlegi elképzelések szerint csak az USA-ban évente több tízezer rákos megbetegedés egy korábbi CT vizsgálat következményeként fog kialakulni.
Az USA-ban egyre gyakoribbá válik a komputertomográfia: míg 1980-ban 3 millió, addig 2007-ben már 70 millió ilyen vizsgálatot végeztek. "A CT vizsgálatok orvosi, diagnosztikai szempontból sok pozitív hozadékkal bírnak, ugyanakkor a hagyományos röntgenvizsgálatnál jóval magasabb sugárdózis miatt potenciális rákkeltő hatásukat is mérlegelni kell" - írják az egyik tanulmány szerzői. Például egy mellkasi CT-vizsgálat több 100-szor nagyobb sugárterhelésnek teszi ki a pácienst, mint egy hagyományos mellkasi röntgen. "Az egyén személyes rizikója valószínűleg nem túl magas, de a vizsgálatok nagy száma miatt, még a kis kockázat is jelentős számú jövőbeli rákos megbetegedést okozhat."

Az egyik tanulmányban Dr. Rebecca Smith-Bindman (University of California, San Francisco) és munkatársai 1119 páciens rákrizikóját becsülték meg a 11 leggyakrabban használt CT-vizsgálat kórházi adatainak felhasználásával. Kiszámolták, hogy mennyi sugárterhelés érte az egyes besugárzások során a vizsgált személyeket. Az átlagos besugárzás széles határok között ingadozik: 2 millisievert (egy rutin fejvizsgálat esetén) és 31 millisievert (többfázisú hasi és medencei vizsgálat) közé esett.

A számítások szerint minden 270-ik nő, és minden 600. férfi fog a koszorúér-festéses szív-CT vizsgálata miatt rákban megbetegedni, amennyiben a vizsgálatot 40 éves korában végezték el. Ugyancsak ebben a korban egyetlen rutin feji CT minden 8100-ik nő, és minden 11 080-ik férfi rákos megbetegedéséhez vezet majd. "Ha a páciens csak 20 éves, a kockázat körülbelül duplájára nő, ha pedig 60 éves, akkor 50 százalékkal csökken" - írják a szerzők.

"A CT-vizsgálatokkal összefüggő sugárterhelés az utóbbi két évtizedben jelentősen megnövekedett, ennek minimalizálására lépéseket kell tenni: a nem feltétlenül szükséges vizsgálatokat el kell kerülni, az egyes vizsgálatok sugármennyiségét csökkenteni kell, és csökkenteni kell azt a dózisbeli különbséget is, ami az egyes páciensek és az egyes intézmények között mutatkozik. Szükség van olyan tanulmányokra, melyek segítségével megállapítható, hogy milyen esetekben van a legnagyobb hozadéka egy CT-vizsgálatnak, és melyek azok az esetek, amelyekben a sugárzásból eredő kockázat nagyobb, mint a vizsgálat elvégzéséből adódó előny" - foglalják össze következtetéseiket a szerzők. A legfontosabb tehát olyan stratégiák kialakítása, melyek segítségével minimalizálni lehet a szükségtelen sugárterhelést.

Egy másik tanulmányban Dr. Amy Berrington de González (National Cancer Institute, Bethesda) és kollégái egy kockázatbecslő modellt dolgoztak ki, amely képes az összes CT-típus kockázatát a kor függvényében kalkulálni. A szerzők szerint 2007-ben az USA-ban elvégzett CT-vizsgálatok 29 ezer jövőbeli rákos megbetegedés kialakulásával lehetnek összefüggésben. Ebből 14 ezer megbetegedés lenne visszavezethető hasi és medencei CT-vizsgálatokra, 4100 mellkasi CT-re, 4000 feji CT-re, és 2700 koszorúér festéses CT-vizsgálatra. A becsült rákos megbetegedések egyharmada a CT-vizsgálat idején 35-54 éves, 15 százaléka pedig a vizsgálat idején gyermek és tinédzser páciensek körében alakul majd ki. A daganatok kétharmada nőkben alakulna ki.

"A két tanulmányból kiderül, hogy a CT-vizsgálatok jóval nagyobb sugárterhelést jelentenek, mint azt eddig gondoltuk: több tízezer rákos megbetegedést okozhatnak évente. A vizsgálatok érzékenyebbé válásával a véletlenszerűen felismert elváltozások újabb vizsgálatokhoz - gyakran még több sugárterheléshez -, szövettani mintavételhez és újabb félelmekhez vezetnek" - írja vezércikkében Dr. Rita F. Redberg, az Archives of Internal Medicine szerkesztője (University of California).

"Noha bármely orvosi beavatkozás alapvető kritériuma, hogy több előnnyel, mint kockázattal járjon, a CT-vizsgálatok száma az elmúlt évtizedben robbanásszerűen növekedett, ugyanakkor a vizsgálat előnyeinek bizonyítékai nem mutattak ilyen növekedést. Annak ellenére, hogy egyértelmű példák vannak arra, hogy mely esetekben segíti a CT-vizsgálat a kezelés megtervezését, egyre több páciens kerül a sürgősségi ellátásról a CT-vizsgálóba, még azelőtt, hogy kórházi ágyát elfoglalta volna. Hogy elkerülhessük a rákos megbetegedések számának jövőbeli emelkedését, minden orvosnak gondosan meg kell becsülnie minden egyes CT-vizsgálat várható előnyeit, és teljes mértékben tájékoztatnia kell a betegét a vizsgálat sugárzásból eredő kockázatairól" - írja Redberg.

[origo] egészség

A cikket az alábbi címen találja: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0951/926185/

És akkor a „SZAKMA” hangja:
„A sugárterhelés nem megfelelő kommunikálása veszélyes a betegek szempontjából, hiszen ezzel azt is el lehet érni, hogy visszautasítják a klinikailag szükséges vizsgálatokat is. A fejlődő technológiával és a képalkotás előnyeinek nyújtott korrekt kommunikációs figyelemmel ez egyre inkább veszíteni fog jelentőségéből”


22. kkelly 2010. 11. 20. 7:05:42
Rákbetegek fóruma
ÉRDEMES ELOLVASNI!

A jövő: mellrákszűrés termográfiával

A legfrissebb amerikai kutatások szerint egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy a szigorúan havi önvizsgálat – amelyet előszeretettel javasolnak a hölgyeknek az Egyesült Államokban is – csökkenti a mellrákkal összefüggő halálozások számát. Ráadásul felesleges biopsziákhoz (szövetminta-vételeket) vezethet. . .

A mell önvizsgálatának egyszerű módszerét hazánkban is régóta ajánlják az orvosok, mert ennek segítségével időben felfedezhetők a mell szokatlan elváltozásai. Két nagyszabású amerikai tanulmány (amelyekben összesen több mint 388 000 nőt vizsgáltak) arra az eredményre jutott, hogy a mellrák aránya ugyanolyan volt azon nők körében, akik rendszeresen elvégezték az önvizsgálatot, mint azok körében, akik nem -az önvizsgálatot végzők körében viszont kétszer annyi volt a szövetminta-vételek száma.

Most, e tanulmányok alapján bebizonyosodni látszik, hogy a mell önvizsgálata nem csökkenti a mellrák okozta halálozások arányát, ráadásul növeli a felesleges szövetminta-vételek számát, számos szakértő egyfajta lazább, ám „test-tudatosabb” hozzáállást javasol.

Néhányuk szerint a nők számára nem az a legcélravezetőbb, ha egy szigorúan felépített vizsgálati módszert használnak, hanem ha megtanulják, mi számít normálisnak a saját testükben, és időről-időre ellenőrzik az esetleges elváltozásokat. Így a mellre való odafigyelés a valódi test-tudatosság és az önmegismerés részévé válik. A test-tudatos nő rendszeresen ellenőrzi mellét az esetleges elváltozásokat keresve, de ezt számára természetes módon teszi, nem szükségszerűen a hónapnak ugyanazon a napján és nem feltétlenül egy meghatározott eljárást követve.

Hogyan vizsgáljuk a mellünket?

Egyszerűen legyünk tudatosak, azt nézzük, mi a megszokott vagy normális számunkra, így könnyen felismerhetjük az ettől való eltéréseket. Mire érdemes odafigyelni?

újonnan megjelent csomó a mellben vagy a hónaljban
bemélyedés, gödröcske a mellben vagy a mellbimbó környékén
a mell alakjának, méretének vagy szimmetriájának megváltozása
dudor, duzzanat, megvastagodás a mellben
a mell vagy a mellbimbó bőrének kipirosodása vagy pikkelyszerű elváltozása
a mellbimbóból származó váladék, főleg, ha véres, áttetsző vagy ragacsos, sötét, esetleg minden nyomás nélkül magától ürül a mellbimbóból
mellbimbó-elváltozások: változhat a puhasága/keménysége, az iránya, kifelé vagy befelé fordulhat
bármilyen egyéb gyanús elváltozás
Jó ötlet-e a mammográfia?

A mell önvizsgálata mellett az amerikai orvoslási rendszer másik oszlopa a mammogram. Az amerikai egészségmegőrző szolgálat (U. S. Preventive Services Task Force) minden negyven év feletti nőnek ajánlja az egy-, illetve kétévenkénti mammográfiás szűrővizsgálatot.

A Mercola portál szakorvosa szerint viszont a mammogram előnyei meglehetősen ellentmondásosak, míg a kockázatai igencsak megalapozottak. 2001-ben, amikor az amerikai egészségügyi szolgálat kiterjesztette a mammográfiai vizsgálatokat az 50 év feletti nők után a 40 év felettiekre is, a The Lancet-ben (angol orvosi szaklap) megjelent dán tanulmány felfedett néhány aggasztó tényt.

Rámutatott például arra, hogy a korábbi kutatás, amely az előnyöket emelte ki, téves volt, következésképp a széles körben elterjedt mammográfiás vizsgálat valójában egyáltalán nem igazolható. A dán kutatók azzal érvelnek, hogy az Európában és Észak-Amerikában folytatott korábbi kutatások túlságosan véletlenszerűek voltak, és a mellrák túlélési esélyeit illetően hibás elképzelésen alapultak.

Maga a technológia emellett 6%-os téves pozitív arányt hordoz, ami költséges ismétlésekhez, néha szükségtelen beavatkozásokhoz (biopszia és további sebészeti beavatkozások) vezethet.

Gondoljunk csak bele: ha egy nő tévesen hiszi azt, hogy mellrákja van, a félelemre és a betegségre fog összpontosítani, ami önmagában is elég ahhoz, hogy betegséget okozzon a szervezetben. Tehát egy tévesen pozitív mammogram vagy egy szükségtelen biopszia igenis romboló hatású lehet. Nem beszélve arról, hogy ez további szükségtelen beavatkozásokhoz is vezethet: teljes vagy részleges emlőeltávolításhoz, besugárzáshoz és kemoterápiához.

Az elképesztő tévedés

Mindezek ellenére a mammográfia még mindig széles körben ajánlott eljárás a mai orvostudományban. Évtizedekkel ezelőtt, 1974-ben Malcolm. C. Pike, a Dél-Kaliforniai Orvostudományi Egyetem professzora számos szakértő véleményét tolmácsolta a Nemzeti Rák Intézetnek (National Cancer Institute, NCI), amely szerint „a mammogram rutinszerű használata az 50 év alatti nők esetében etikátlannak nevezhető”.

Először is, a mammogram akár 1000-szer erősebb sugárzásnak teheti ki a szervezetet, mint a mellkasi röntgen, tehát növeli a rák kockázatát. A mammográfiai eljárás szorosan, gyakran fájdalmasan összenyomja a melleket, és ez az esetleg már jelen lévő rákos sejtek végzetes mértékű elszaporodásához vezethet.

A menopauzát megelőző időszakban a mell nagymértékben érzékeny a sugárzásra, minden egyes egységnyi besugárzás 1%-kal növeli a mellrák kockázatát. Ez egy évtizeden át halmozódva 10%-kal nagyobb kockázatot jelent mindkét mell esetében„ – mutat rá dr. Samuel Epstein, az egyik legnevesebb rákszakértő.

Dr. Epstein, az illinois-i egyetem környezeti és foglalkoztatási egészségügyi tanszékének professzor emeritusa és a Rákmegelőző Liga (Cancer Prevention Coalition) elnöke 1992 óta szószólója a mammográfiás eljárás kockázatainak. ”Ezeket az elhibázott mammográfiai irányelveket – mondja Epstein – bizonyos emberek kis csoportja tudatosan, politikai céllal alkalmazta saját hatalma, presztízse és pénzügyi előnyök érdekében. Az eljárás nők millióinak okozott szenvedést és halált, így tulajdonképpen az emberiség elleni bűntett kategóriájába kellene sorolnunk. „

Csekély előny, hatalmas károk

Nem meglepő, hogy dr. Epstein megállapításait etikátlannak és érvénytelennek minősítette az Amerikai Rák Társaság (American Cancer Society) és az NCI egyaránt, hiszen ez gyakran megtörténik azokkal, akik szembe mernek szegülni a hatalmon lévőkkel. 1995 júliusában ugyanakkor a The Lancet újra közölt egy cikket a mammogramról a következő információkkal: ”a mammogram előnyei csekélyek, viszont az általa okozott károk és a kapcsolódó költségek hatalmasak„.

Dr. Charles B. Simone, az NCI egykori klinikai immunológiai és farmakológiai munkatársa szerint ”a mammogramok növelik a mellrák továbbfejlődésének és a rákos áttéteknek a kockázatát„.

”1970 óta tisztában vagyunk azzal, hogy a mell, különösen a fiatal nőké, igen érzékeny a rákot okozó sugárzásra. Mindazonáltal az eddigi rendszerben mintegy 300 000 nőt vizsgáltak olyan erős röntgensugárral, amelynek következtében 20%-ra nőtt a mellrák kockázata a 40 és 50 év körüli, évente mammográfiával szűrt nők körében. „

Biztonságos szűrés: a termográfia előnyei

Erről a módszerről még valószínűleg nem sokan hallottak általános orvosuktól. Dr. Epstein is rámutat, hogy a jelenlegi rendszer figyelmen kívül hagyja a mammográfiához képest biztonságosabb és hatékonyabb alternatívákat, mint például az infravörös sugárral történő átvilágítást.

A legtöbb orvos továbbra is a mammogramot ajánlja attól való félelmében, hogy esetleg beperli egy olyan nő, akinek nem javasolta, és mellrákot diagnosztizáltak nála. Célszerű mégis végiggondolni a biztonságosabb és hatékonyabb alternatívákat is -a saját egészségünk érdekében.

Ilyen módszer például a termográfián alapuló, ragyogóan egyszerű mell-diagnosztikai eljárás, amely a szervezet infravörös sugárzását méri, és ezt képezi le anatómiai képekké. A termográfiai eljárás nem jár semmiféle mechanikai nyomással vagy ionizáló sugárzással, és segítségével évekkel korábban feltérképezhetők a rák jelei, mint a mammogram vagy a fizikai vizsgálat révén.

A mammográfiai eljárás csak a már évek óta növekedésnek indult daganatot képes kimutatni, miután az már elért egy bizonyos méretet. A termográfiai eljárás viszont sokkal korábban képes feltárni a mellrák kialakulásának lehetőségét, mivel le tudja képezni az angiogenezis (a rákos sejtek vérellátását biztosító erek keletkezése) korai állapotait.


(Forrás: BBC News, Cochrane Database of Systematic Reviews, Major Confusion on How to Do Breast Checks. Angolból fordította: Kolontár Elvira. )


23. Rita 2010. 10. 25. 12:22:04
Rákbetegek fóruma
GOJI BOGYÓ
A természet csodálatos ajándéka ez a Kínában növő fantasztikus gyümölcs, melynek kimagaslóan magas vitamin, ásványi anyag és nyomelem tartalma van. erősíti az immunrendszert, energetizál és kiegyensúlyoz. Nem csak a betegségek megelőzésére jó, hanem a fogyókúrák remek kiegészítője is, mivel úgy ad energiát, hogy ugyanakkor nem hizlal.

A „Goji” növénytanilag a burgonyafélék családjába tartozik, latin neve Lycium barbarum. Az egyik legfontosabb, amit tudni kell róla, hogy gátolja az öregedést és egészségjavító hatással bír. Mind Kínában, Mongóliában és Tibetben igen fontos tápanyagként és roborálószerként tartják számon.

A Goji berry a világ második leggazdagabb C-vitamin forrása!

A hagyományos keleti gyógyászat már több mint 5000 éve használja. Az ősi kínai gyógyászatban a szem, a máj és a vesék gyógyítására használták. A kínai orvoslás szerint a máj felel látásunkért, így "tiszta" májjal búcsút mondhatunk a szem problémáinak is. A tradicionális kínai gyógyászatban évezredek óta különleges és fontos szerepe van a lícium (Goji Berry) gyümölcsének.

A kínai emberek egészségmegőrző (immunrendszer erősítő, májvédő, látásjavító, keringésjavító) és nemi vágyserkentő szernek tartják. Fogyasztják nyersen, gyógyteába áztatva, kompótba keverve és levesbe főzve.

A gyümölcs az utóbbi időben a nyugati orvostudomány érdeklődést is felkeltette és különböző területeken (mint például: rákkutatás, öregedés, immunfunkciók és cukorbetegség) tudományos vizsgálatokat folytatnak.

Tápanyag tartalom szempontjából nincs párja: 18 különféle aminosavat, köztük a 8 esszenciális aminosavat is tartalmazza, amelyek létfontosságúak a fehérjék felépítéséhez, ezen felül 21 ásványi anyagot többek között cinket, rezet, vasat, kálciumot, szelént, foszfort, germániumot. 500-szor több C-vitamin van benne, mint a narancsban, ami nélkülözhetetlen az egészséges sejtfejlődéshez.

A bolygónkon ismert növények közül ebben található a legtöbb béta-karotin, ami a zeaxantinttal, luteinttel együtt semlegesítik a szabadgyököket, csökkentik a börrák kockázatát és az időskori szemproblémák kifejlődését. B-vitaminok közül a B1, B2, B6 -ot, valamint E-vitamint tartalmaz. Ellaginsav tartalma miatt megvédi a DNS-t a mutációktól és rákmegelőző hatású. Az egyedülálló L.B. Poliszacharidok, amik megtalálhatók benne, szívvédő, rákmegelőző és immunstimuláló tulajdonságokkal rendelkeznek.

A Tibeti Fennsík és Belső Mongólia közötti Ningxia síkságon termesztik a Gojit teljesen vegyszer mentesen, immár 2000 éve. A Himalájából lezúdoló patakok a Jangce folyóba torkollva érik el Ningxia síkságot, példátlan összetételű, ásványi anyagokban és más tápanyagokban gazdag vízzel táplálva a termőföldet. Az ott dolgozó földművesek szerint a renkívüli hőingadozások (-20 és +40 fok között) az alkalikus termőfölddel együtt felelősek a bogyók egyedülálló tápértékéért.

A Goji gyümölcsöt a vesszőn hagyják érlelődni, majd kézzel leszüretelik, 5 napig szárítják a napon, ezt követően gondosan méret szerint hat csoportba szétválogatják.

A tartományban élő emberek erősek, egészségesek, hosszú életűek. Az öregek úgy tartják, a Gojinak köszönhetik hihetetlen szívós szervezetüket, ami egész életük során ellenállt a betegségekkel szemben.

A goji nagyon sok proteint, vitamint, poliszacharidot, ásványi anyagokat és omega-zsírsavakat tartalmaz, amik nagyon fontosak szervezetünk egészséges működéséhez.

Sok segítséget nyújthat az:
• Energiafokozáshoz és általános jó közérzethez
• Az egészséges immunrendszer karbantartásához és megerősítéséhez
• Sokféle rák megelőzéséhez és leküzdéséhez
• A szívbetegségek elleni harchoz (mindez a bétakarotinnak köszönhető!)
• A koleszterinszint csökkentéséhez
• Az egészséges vérnyomás és vércukorszint egyensúlyozásához
• A látás javítására, homályos látás és hallásproblémák esetén
• A máj-, és vesefunkciók megerősítéséhez és támogatásához
• A csontok és inak erősítéséhez
• Az egészséges idegrendszer karbantartásához
• A bőr védelméhez az erős napsugárzással szemben (megint a bétakarotin!)
• A reggeli hányinger megelőzésére (a terhesség első 3 hónapjában)
• A zsírlebontás fokozásához (hivatkozva Dr. Howard Murad, elsőrangú bőrgyógyászra)
• Fogyókúrához
• A boldogság előmozdításához (azt mondják, egy maroknyi reggelenként boldoggá tesz egész napra!)
• A nemi vágy/libidó fokozásához (természetes viagraként ismeretes)
• A termékenység fokozásához
• Fiatalító hatású (úgy ismert, mint a hosszú élet gyümölcse)

Manapság már hazánkban is, éppúgy, mint világszerte, egyre ismertebbé, közkedveltebbé válik a goji bogyó. A gazdag tápanyag tartalom szinergikus hatása csodákra képes egészségünk megőrzésében


24. Melcsy 2010. 09. 27. 18:06:52
Biológiai terápia
Milyen szürövizsgálatokat végeznek a biologiai kezelés elött??? Valaki mondja meg...


25. Bucsi Judit 2010. 08. 20. 17:51:38
Rákbetegek fóruma
"A szakember (Lothar Hirneise) azért esküdt ellensége a kemoterápiának, mert, mint mondja, ismeri azokat a klinikai vizsgálatokat, amelyek egyértelműen bebizonyították, hogy a daganatok nyolcvan százaléka esetében ez a fajta kezelés nem hosszabbítja meg az életet. Akkor sem, ha hatására a daganat kisebb lesz vagy eltűnik. Nem véletlen, teszi hozzá, hogy névtelenül kitöltött kérdőíveken sok orvos úgy nyilatkozik, semmiképpen sem lenne hajlandó alávetni valamelyik hozzátartozóját kemoterápiának."

A teljes cikk URL-ben.


(1. lap) >>>2 lap

 

Regisztrált felhasználók belépő felülete
 Név:
 Jelszó:

MiM - Medical Info Media
A WEB-lapon megjelenő információk nem pótolják az orvosi vizsgálatokat, a szükséges beavatkozásokat, az alkalmazható terápiák hatékonyságát.
MiM
-->