2007/07.

Gyógyszerelés a rendelőn kívül

Szerzők: - Major Csilla - dr. Vincze Zoltán - dr. Meskó Attiláné - dr. Balogh Judit - dr. Zelkó Romána - dr. Németh Erzsébet -

Bevezetés: Az öngyógyítás egyik eszköze – az életmód megváltoztatása mellett – a nem receptköteles gyógyszerek vásárlása és szedése. Ez a gyakorlat számos előnnyel jár. Az emberek időt és energiát takarítanak meg azzal, hogy nem ülnek órákat egy egyszerű megfázással a háziorvos rendelőjében, az orvosoknak is több ideje marad a valóban komolyabb ellátást igénylőkkel való foglalkozásra. Ezenkívül az államnak is csökkennek a kiadásai, hiszen a beteg, ha nem megy orvoshoz, csak vény nélküli, így támogatás nélküli gyógyszert vásárol. Célkitűzés: A szerzők a lakosság vény nélküli gyógyszerekkel kapcsolatos szokásait, igényeit mérték fel Fejér megye gyógyszertáraiban. A beteg és a gyógyszerész jobb együttműködésének megvalósítása érdekében marketingkutatást végeztek, melynek keretében 2005. március–június hónapban mintegy 1450 kérdőívet osztottak ki, ebből 743-at sikerült értékelni. Módszer: Vizsgálták, hogy a szakmai kérdésekre (kérdőív 1–25 kérdés) adott válaszokban van-e különbség nem, kor, iskolai végzettség és keresőképesség szempontjából. A válaszokat statisztikai módszerekkel elemezték. A statisztikai vizsgálatokat SPSS 13.0 programcsomaggal végezték. Azokat az eredményeket közölték, ahol szignifikáns eltérést találtak. Eredmények: A válaszadók fele rendszeresen szed gyógyszert, 65%-uk naponta többször lát gyógyszerreklámot. A megkérdezettek – mielőtt recept nélkül kapható gyógyszert vásárolnak – 40%-ban megbeszélik a döntésüket szakemberrel. A lakosság sok információhoz jut a gyógyszerekhez mellékelt betegtájékoztatókból, közel 70%-uk elolvassa azt. Véleményük szerint, ha vény nélküli készítményt vásárolnak, akkor a gyógyszerészek mindig felajánlanak többféle lehetőséget is, és részletesen ismertetik a használatukra vonatkozó tudnivalókat. Következtetések: Feltétlenül szükség lenne eredményes nemzeti nevelési stratégia kidolgozására, hogy a vény nélkül kapható készítményeket az emberek helyesen használják. A lakosság elvárja, hogy a patikában a gyógyszerre vonatkozó információkat számára érthető módon közöljék. A gyógyszertárban kell kiderülnie, hogy a beteg ismeri-e a gyógyszert, melyet szed, hogy az orvosnál íratott-e fel egyéb orvosságot is, hogy van-e olyan betegsége, amely mellett a rendelt készítményt nem szedheti.

Introduction: Self-medication is a means, besides changing one’s lifestyle, of buying and taking non-prescription medicaments. This practice has several advantages. People save time and energy by not sitting for hours in the consulting room of the doctor with a simple ailment, and the doctors also have more time to deal with those requiring more serious treatment. Moreover, the expenditures of the state also decrease, as patients do not visit the doctor but buy non-prescription, i.e. non-supported, medicaments. Aims: The authors surveyed the habits and demands of a survey population concerning non-prescription medicaments, primarily in the pharmacies of Fejér county. A marketing research programme was completed in order to establish better co-operation between patients and pharmacists, within the framework of which 1450 questionnaires were distributed from March to June in 2005, 743 of which were completed and evaluated. Method: The authors examined, whether there were differences within the answers given to professional questions (questions 1–25 of the questionnaire) through sex, age, qualifications and earning power. Answers were analyzed by statistical methods. Statistical analyses were carried out with the SPSS 13.0 program group. Those results were published, where significant differences were found. Results: Half of the respondents take medicaments regularly, 65% of them watche advertisements about medicaments several times a day. 40% of those surveyed consult a professionally-qualified person about their decision before buying non-prescription medicaments. The population obtains much information from the brochures enclosed with medicaments, and almost 70% of them read these brochures. According to their opinions, when buying non-prescription products, pharmacists always recommend other possibilities as well, and they give details about the information concerning the application of the medicaments. Conclusions: In order for people to use non-prescription products properly, it would be definitely necessary to elaborate a successful national education strategy. The population expects information concerning medicaments to be communicated in the pharmacies in an understandable way. It should be in the pharmacy where patients learn about the medicaments they take, where the pharmacist knows what other medicines have been prescribed by a doctor, and whether patients have any illnesses whereby they should not take other products.

Teljes cikk / Full Text >>>

Vissza <<<